Aktualitások

Tűzoltósisakban a főorvos

A paksi Atomerőmű Tűzoltóságnál kialakított és a tűzoltóság által működtetett Atomerőmű Mentőszolgálat részéről ünnepélyes keretek között köszöntek el dr. Ótos Miklós főorvostól, a paksi atomerőmű egészségügyi szolgálatának és a Nukleo-Med Kft.-nek a vezetőjétől április 1-jével történő nyugdíjba vonulása alkalmából. Az általa végzett feladatot a továbbiakban dr. Brázay László látja el.
A 2010. március 17-én rendezett ünnepségen először Bőhm Péter tűzoltóparancsnok, az ATOMIX Kft. biztonsági üzletágának vezetője szólt a megjelentekhez, majd dr. Ótos Miklós, a kollégák munkáját megköszönve és búcsúajándékkal kedveskedve emlékezett vissza a tűzoltósággal, illetve a mentőszolgálattal való együttműködésre. A továbbiakban dr. Buda Péter regionális orvosigazgató, az Országos Mentőszolgálat Dél-dunántúli Regionális Mentőszervezete vezetője és Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója méltatta az ünnepelt sokéves tevékenységét. A rendezvény emlékezetes eseményét jelentette, amikor Bőhm Péter átadta dr. Ótos Miklós részére a tűzoltók díszsisakját, amit a főorvos nagy megtiszteléssel vett át és helyezett fejére.
Dr. Ótos Miklós főorvos úrnak az Atomerőmű Tűzoltóssággal való kapcsolatra húsz évre tehető, de a paksi atomerőműben közel harminc évet dolgozott.
- Főorvos úr, hogyan gondol vissza erre a harminc évre, mit jelentenek Önnek ezek az évtizedek?
- 1980. december 15-ével kerültem az atomerőműbe. Nehezen tudom összegezni ezt az időt, mert nagyon sok mindent történt, de azt nyugodtan mondhatom, hogy életemnek ez a legszebb munkás harminc éve. Amikor annak idején felkértek, hogy vállaljam el a főorvosi teendőket, azzal bíztattak, hogy csak két évig lesz nagyon sok munkám, utána már pihenhetek is. Hát, azóta is várom, hogy az a két év, amiből harminc lett, elteljen, mert mindig jöttek olyan újabb szakmai feladatok, amiket fel kellett vállalni és meg kellett oldani. Úgy gondolom, egy szolgálat annál többet ér, minél többet vállal a közvetlen feladatánál túl. Az erőmű anyagi támogatása és igényes elvárásai által munkám során mindig volt lehetőségem, hogy saját szakmai ambícióval dolgozzak, és a szakmai elvárásokat végrehajtsam.
- Szakmai munkája mellett komoly feladat hárult Önre az egészségügyi szolgálat vállalkozássá alakulásával és az Atomerőmű Mentőszolgálat létrehozásával. Ezek mennyiben jelentettek kihívást?
- Véleményem szerint minden szakmai feladat egyben egy kihívás is. A vállalkozásra fel kellett készülni úgy szakmai, mint törvényi oldalról, és dolgozni kellett a költségeken, a működés megvalósításán. 1995-ig, a vállalkozás elindításáig az erőmű anyagi juttatásának hátterében különösebb gond nélkül végeztük a napi feladatainkat. A vállalkozással (kezdetben Atom-Med, majd Nukleo-Med) azonban már teljesen más munka- és vezetési stílust kellett felvállalni. A szerződési keretek szorításában megtanultunk takarékosan gazdálkodni, és új tevékenységekkel új pénzszerzési lehetőséghez hozzájutni.
- Mi jellemezte a mentőszolgálattal való kapcsolatát?
- Még a kezdeti időszakban elhatároztuk, hogy kölcsönös együttműködés lesz jellemző a kapcsolatunkra. A szerződések is négyoldalúan kerültek megkötésre, melyben az OMSZ regionális szervezete a szakmai, a paksi atomerőmű az anyagi háttér biztosítójaként van jelen, a tűzoltóság a működtető, a Nukleo-Med pedig a szakmai segítségről, a mentőorvosok és mentőtisztek szolgálatának koordinálásról gondoskodik. Az együttműködés a 2005-ös megalakulás óta töretlen és jónak mondható. A mentőszolgálat megfelelő formaruhával rendelkezik, a mentőtisztek és mentőorvosok számára pedig biztosítottak a speciális védőfelszerelések, és adott a lehetőség számukra a helyszíni ismeretek megszerzésére, valamint a különböző képzéseken való részvételre. Nagyon örülök annak is, hogy a mentőtisztek és mentőorvosok megismerték a helyszíneket, és részt vettek különböző képzésekben.
- Gratulálunk Díszsisakhoz, a tűzoltóktól kapott elismeréséhez, és további jó egészséget kívánok!