Aktualitások

Feszültség alatti elektromos berendezések, kábelek tűzoltási lehetőségei

Az elektromos áram napjainkban elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek és a mindennapjaink nélkülőzhetet részévé vált. Az ipari fejlődés következtében új eszközök felszerelések kerülnek be a napi használatba.
A mai modern rendszerek már nem csak az ipar területén, de a mindennapi élet során is megkövetelik a folyamatos energia ellátást. Gondolok itt az egyre elterjedtebb napkollektorokra vagy az energia válság miatt egyre népszerűbb hibrid autók térhódítására. A szünetmentes tápegységekkel felszerelt berendezések feszültség mentesítése (áramtalanítása) nem egyszerű feladat, azonban a nem elég körültekintő beavatkozás súlyos következményekkel járhat.
Az ipari létesítményekben bizonyos technológiai követelmények miatt a feszültség mentesítés jelentős időveszteséggel hajtható végre vagy egyáltalán nem lehetséges. Ezen körülmények miatt a beavatkozás késedelmet szenved és a nagy értékű berendezések, rendszerek károsodásával, tönkremenetelével végződhet. Ez esetenként jelentős anyagi veszteséget jelent nem csupán a berendezés értéke és pótlása szempontjából, hanem a termelés kiesés viszonylatában is.
A beavatkozó tűzoltói tevékenység során az egyik veszélyeztető tényező az elektromos áram.
A feszültség alatti munkavégzés követelményeit részletesen meghatározzák különböző szabályozókban, a fejlődést figyelembe véve azonban evidensnek tűnhetne, hogy a szabályozókat a fejlődés mértékével arányban változtatni, fejleszteni szükséges.
Remélhetőleg a feszültség alatt végzett tevékenység új jogi szabályozása igazodik a kor követelményeihez, és figyelembe veszi az alábbiakat:

- A feszültség alatti beavatkozás előnyei:

- A feszültség alatti beavatkozás hátrányai:

• Az oltás csak minősített, az adott feszültségre alkalmas, tanúsítvánnyal rendelkező eszközzel végezhető biztonságosan.
• Oltó személy csak kioktatott, az adott berendezés oltáshoz szükséges gyakorlattal rendelkező személy lehet.
• A tűz oltása során be kell tartani az adott villamos berendezésre vonatkozó minimális megközelítési valamint az oltó eszközre érvényes oltási távolságot.

- Villamos berendezések osztályozása:

A villamos biztonsági szakemberek – mindenütt a világon – az 1000 V-nál nem nagyobb váltóáramú és az 1500 V-nál nem nagyobb egyenáramú névleges feszültségű villamos rendszereket „kisfeszültségű”-nek az ennél nagyobb feszültségűeket „nagyfeszültségű”-nek nevezik. Ezeket az elnevezéseket használják a laikusok számára készített jelzőtáblák is. Az áramszolgáltatók azonban – szintén világszerte – a nagyfeszültségen belül megkülönböztetik az 1-35 kV-os rendszereket, s ezeket „középfeszültségű” elnevezéssel illetik, s – egymás között – csak az ennél nagyobb feszültségűeket hívják „nagyfeszültségű”-nek. Ugyanakkor viszont az áramütés szempontjából különleges biztonságot igénylő fogyasztókészülékeknél használják az 50 V váltó- és 120 V egyen-feszültségnél nem nagyobb feszültségű táplálás esetén „törpefeszültségű” elnevezést is.

- Feszültségmentes állapot:

Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és rajta az előírások szerinti műveleteket

• teljes leválasztás
• visszakapcsolás elleni biztosítás
• a feszültségmentes állapot ellenőrzése
• földelés és rövidre zárás
• a feszültség alatti részek elkerítése

maradéktalanul elvégezték. Ezen műveletek közül bármelyik elmaradása esetén a berendezés nem tekinthető feszültségmentesnek.

- Az áram biológiai hatása
Áramerősség-határok (egészséges férfiakra) a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) publikációi alapján
(Nőkre az áramerősségek 60-70 %-a, gyermekekre 50 %-a tekinthető érvényesnek.)

Mivel az emberek élettani adottságai egymással nem tökéletesen egyformák, természetes a kísérleti értékek nagymértékű szórása. Ezért e (pontosnak tűnő) értékek helyett a gyakorlat szempontjából előnyösebb a következő (kerek) értékek rögzítése:

• érzetküszöb: 1 mA (ennél kisebb áramerősséget nem is érzékelünk)
• elengedési áram 10 mA (ennél nagyobb áramerősség esetén nem tudjuk a megmarkolt fémrészt elengedni)
• szívkamra fibrilláció veszélye: 50 mA

Mindez ipari frekvenciájú (50-60 Hz-es) váltóáramra és felnőtt férfiakra vonatkozik.

- Átívelési távolság

Nagyfeszültségű berendezések „a” átívelési távolságai az MSZ 1610-1:1970 szerint

- Védőtávolság

72/2003 (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról.

Munkavégzés legkisebb védőtávolsága

A Paksi Atomerőmű Tűzoltóságnak, hasonlóan az ország nagyobb ipari létesítményeiben működő tűzoltóságokhoz és azon HÖT-ökhöz ahol ilyen üzem vagy berendezés üzemel nagy problémát okoz a feszültség alatti berendezések tüzeinek oltása, illetve a feszültség alatt lévő berendezések mellett keletkezett tüzeknél való beavatkozás.

A jogszabályban (1/2003 BM rendelet) leírt szabályok a valóságban nem vagy csak részben tarthatók be, valamint az ott előírt beavatkozási távolságokról tapasztalati úton szerzett információink nem voltak. Szükségesnek tartottuk egy olyan vizsgálatsorozat elvégzését, amely ellenőrízhető módon adatokkal szolgál a beavatkozási feltételek megteremtésére.
A vizsgálat sorozat eredményeként a feszültség alatti tűzoltás esetén a biztonságos munkavégzés feltételei és szabályai megalkothatók legyenek.

A vizsgálatokat 2002 őszén a Paksi Atomerőmű anyagi támogatásával, a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. budapesti telephelyén kezdtük.
A vizsgálati körülmények és módszer megegyezik az MSZ EN 3 szabvány feszültség alatti oltáshoz használt eszközök vizsgálatának feltételeivel.

A vizsgálatnak több célja volt:

• Az Atomerőmű Tűzoltóságon használt oltóeszközök megfelelőségének vizsgálata
• Mobil oltásra alkalmas eszközök (sugárcső) kiválasztása
• Az alkalmazható oltóanyag kiválasztása
• Megfelelő oltástechnológia megvalósítása (sugárkép, védőtávolság, szükséges védőeszközök kiválasztása)

Kiinduló adatként -az Atomerőműben alkalmazott 6 kV-os házi üzemi rendszer miatt- 15 kV-os feszültségszinten történtek a vizsgálatok. A vizsgálat elsődleges célja az alkalmazott oltósugáron keresztül folyó kúszóáram értékének meghatározása. A vizsgálati kritérium az MSZ EN 3 szabványban szereplő megfelelőségi küszöb. Az alkalmazott oltósugáron nem folyhat 0,5 mA-nél nagyobb áram. Az eszközök megfelelőségi kritérium ez az érték, emlékeztetnék az érzetküszöb 1 mA.

A vizsgálat során saját sugárcsöveinket, nyugat európában alkalmazott sugárcsöveket, NEPIRO gyorsbeavatkozót, IFEX impulzusoltót, és TURBEX habgenerátort teszteltünk.
A sugárcsövek esetében a vizsgálatokat 10 m-ről kötött, 6 m-ről hosszú szórt, 3 m-ről rövid szórt sugárkép alkalmazásával végeztük 6 bar nyomással. Az eszköz megfelelő, ha a sugárcsövön mért kúszóáram nagysága nem haladja meg a megengedett értéket.
Az IFEX impulzusoltó esetén 3 m-es távolságból, a TURBEX esetében 5 m-es (hab ponyva) távolságról végeztük a mérést.

A mérések alkalmával lehetőség szerint nem ideális („száraz, biztonságos hely”), hanem a valós viszonyokat próbáltuk modellezni, vizes helyről, ködös, esős időjárási viszonyok között is végeztünk vizsgálatokat.

A vizsgálat eredményeként a legjobb értékeket produkáló 2 fajta sugárcsövet választottunk ki. A NEPIRO és az IFEX impulzus oltó megfelelő minősítésű lett. A TURBEX esetében méréshatár túlcsordulás miatt nem megfelelő minősítés született.
A következő években további méréseket folytattunk a már kiválasztott és rendszeresített sugárcsövekkel. Évente két alkalommal tartottunk elméleti és gyakorlati oktatásokat az Atomerőmű tűzoltóság teljes beavatkozó személyi állománya részére. Ezeken a továbbképzéseken a beavatkozó állomány saját tapasztalatokat szerezhetett a feszültség alatti berendezések oltása területén, gyakorolhatta a helyes sugárkép beállítást és a megfelelő védőtávolság meghatározását.

A 2003-as és 2004-es gyakorlatokra meghívtuk a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Paksi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság és a BM OKF Mentésszervezési főosztály képviselőit.
A 2004-es évtől kezdődően további érdekes kisérletekkel bővítettük a gyakorlatokat, ez a feszültség alatti kábelek vágása.

A kábelek vágásához egy erre a célra kifejlesztett szigetelt hidraulikus vágófejet használunk megfelelő védőtávolsággal (8 m) és előírás szerinti földeléssel. Először 400 V, majd 6kV és 15 kV névleges feszültségű kábeleket vágtunk el. A kábelvágásnak a valós helyzetekben kábelterek tüzei esetén vehetjük hasznát, amikor a kábelek sérülése és beazonosíthatatlansága miatt a feszültségmentesítés más módon nem oldható meg.
A kábelvágási gyakorlatoknak a beavatkozó állomány vonatkozásában pszichés és tapasztalatszerzési céljai vannak.

A vizsgálat sorozat lezárásaként az egyéni védőeszközök vizsgálata és beszerzése (védőkesztyük 6 kV névleges feszültségig, leválasztó rudak) történt meg.
A vizsgálati jegyzőkönyveket és egy tűzoltási szabályzat tervezetet 2005 őszén felterjesztettük a BM OKF Mentésszervezési főosztályának.

2006. májusában a BM OKF Főigazgatója a Jogi és Jogi Képviseleti Főosztály bevonásával átvizsgálta és ideiglenes jelleggel engedélyezte alkalmazását a Paksi Atomerőmű mentő tűzvédelmi feladatainak magasabb szintű ellátása érdekében.

2006. augusztus 01.-én a 6 kV-os és az az alatti névleges feszültségű berendezések tüzei oltására életbelépett a Feszültség alatti oltási szabályzat a Paksi Atomerőmű területén.
A szabályzat lehetővé teszi korszerű eszközök használatával, a biztonságos és hatékony beavatkozást , ezáltal az üzemi igényeknek megfelelően sikeresen és gyorsan tudunk reagálni elektromos berendezések és villamos kábelek tüzeire.

A vizsgálat sorozat továbbfejlesztési lehetőségei a nagyobb feszültségszintű berendezések oltásának lehetőségei, a védőeszközök és oltástechnológiák fejlesztése irányában folytatódik.
Reményeink szerint az elkezdett vizsgálatok és azok eredményei felhasználhatók lesznek a magyar tűzoltóság fejlesztése, a biztonságos tűzoltói munkavégzés és a kórszerű szabályzatok megalkotása során.

Paks, 2011.07.21.

Készítette: Tóbi József kiképzési előadó