Minőségirányítási rendszer

Az Atomerőmű Tűzoltóság ISO szerinti minőségirányítási rendszere

Az Atomerőmű Tűzoltóság a mai formájában 1990-től kezdve működik az atomerőmű területén. 1994-től jogszabályi változás következtében az üzemi tűzoltóság átszervezésre került, és az ATOMIX Kft. szervezetén belül, a Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazat keretében történik a korábbi mobil tűzvédelmi és kárelhárítási feladatok biztosítása Atomerőmű Tűzoltóság elnevezéssel.
A Tűzoltóság működési és szervezeti keretei, megfelelnek a hivatásos tűzoltóságokra előírt követelményeknek.
1999. novemberében tűzoltóságunk egy újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor megszerezte az európai tűzoltóságok közül elsőként az ISO 9002: 1994 szabványnak megfelelő tanúsítványt.
A szabványok időszakos felülvizsgálatának köszönhetően 2001-ben már az új szabvány az MSZ EN ISO 9001:2001 szerint történt meg az áttérési auditunk, 2002 decemberében pedig az okirat-megújító auditunk.

A 2003-as és 2004-es évben a rendszerünket felülvizsgáltuk és továbbfejlesztettük. A fejlesztés a vevőnk beszállítókkal szembeni megváltozott követelményrendszeréből adódó felülvizsgálatot és a dokumentumokban végrehajtott szükséges módosításokat jelentett. Az új beszállítókkal szembeni követelményrendszert beintegráltuk a saját rendszerünkbe, melyet a vevővel 2004-ben minősíttettünk. A minősítő oklevelet az első felülvizsgálat után egy évre kaptuk meg, majd ezt követően a következő felülvizsgálatot, mely 2006-ban volt három évre kaptuk meg.

A külső fél általi tanúsítás, melyet az Első Magyar Tanúsító Kft. végzett 2004-ben okirat megújító audit volt. A tanúsítványunkat három évre megkaptuk, de a munka nem állhatott meg, mert azóta 2005-ben és 2006-ban felügyeleti audit keretében újból átvizsgálták a rendszerünket. A folyamatos munkának köszönhetően a felülvizsgálatok sikerrel záródtak. Ezt a tendenciát szeretnénk a jövőben is fenntartani. Ennek megfelelően a vevői követelmények minél szélesebb körben történő kielégítésére törekszünk. A vevőink megelégedése érdekében a minőségpolitikánkban megfogalmazott célkitűzéseink a következők:

- A tűzoltási és kárelhárítási szolgáltatások minőségének, megbízhatóságának folyamatos fejlesztésével a vevői elégedettség növelése.
- A szolgáltatások során komplex megoldások nyújtása.
- A vevők szokványos és nukleáris műszaki, szervezési követelményeinek való megfelelés, a vevők – köztük a Paksi Atomerőmű Zrt. - minőségi igényeinek tartós kielégítése.
- Az EU műszaki, minőségi és jogi normák folyamatos követése.
- A vevő és az ATOMIX Kft. gazdasági előnyeinek együttes szem előtt tartása.

2009-ben kiadásra került az új szabvány MSZ EN ISO 9001:2009 néven. Az új szabványra való áttéréshez a teljes dokumentáció felülvizsgálatát kellett elvégezni. 2009. decemberében a külső tanúsítók megváltozott néven, mint Első Magyar Tanúsító Zrt. folytatták le a felülvizsgálati auditot. A hosszú évek óta tartó folyamatos munka sikereként a felülvizsgálat során a működést befolyásoló eltérést nem tapasztaltak az auditorok, így a vizsgálat pozitív eredményt hozott részünkre. Ezt a szintű munkát szeretnénk fenntartani az elkövetkező években is.

Minőségirányítás alapelvei

A minőségirányítási rendszer kialakításához a szabvány pontjainak követésén felül még további szempontokat is figyelembe kell venni. Ezek a szempontok nem csak a kialakításkor, hanem a fejlesztés területén adnak még segítséget.
Ahhoz, hogy egy szervezetet sikeresen irányítsanak és működtessenek, szükséges, hogy a vezetés és a szabályozás módszeres és áttekinthető legyen. A siker olyan irányítási rendszer bevezetéséből és fenntartásából származhat, amelyet úgy alakítottak ki, hogy folyamatosan fejlessze a működést, az összes érdekelt fél szükségleteinek figyelembevételével. A szervezet irányítása - az egyéb irányítási ágak mellett - tartalmazza a minőségirányítást is.
Nyolc minőségirányítási alapelvet fogalmaztak meg, amelyet a felső vezetőség arra használhat, hogy a szervezet működését fejlessze.

A nyolc alapelv:

1. Vevőközpontúság
A szervezetek vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségeteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait.
2. Vezetés
A vezetők megteremtik a célok és a szervezet vezetésének egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében.
3. A munkatársak bevonása
A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.
4. Folyamatszemléletű megközelítés
A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként kezelik.
5. Rendszerszemlélet az irányításban
Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait.
6. Folyamatos fejlesztés
A szervezet teljes működésének folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.
7. Tényeken alapuló döntéshozatal
Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak.
8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal
A szervezet és beszállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettőjük értékteremtő képességét.

Középpontban a vevő

A vevők olyan jellemzőkkel rendelkező termékeket igényelnek, amelyek megfelelnek igényeiknek és elvárásaiknak. Ezek az igények és elvárások termékelőírásokban jutnak kifejezésre, és ezeket összefoglalóan vevői követelményeknek nevezik. A vevői követelményeket a vevő előírhatja szerződésben, vagy meghatározhatja maga a szervezet. Mindkét esetben végül is a vevő az, aki dönt a termék elfogadhatóságáról. A vevői igények és elvárások változnak, továbbá figyelembe kell venni a versenyhelyzet miatti nyomást és a műszaki haladást; ez arra ösztönzi a szervezetet, hogy folyamatosan fejlessze termékeit és folyamatait.
A minőségirányítási rendszerben alkalmazott megközelítés arra ösztönzi a szervezeteket, hogy elemezzék a vevői követelményeket, meghatározzák azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a vevő számára elfogadható termék előállításához, és hogy ezeket a folyamatokat szabályozott állapotban tartsák. A minőségirányítási rendszer adhatja a keretet a folyamatos fejlesztéshez, hogy fokozódjon a vevői megelégedettség. Bizalmat kelt magában a szervezetben és annak vevőiben aziránt, hogy a szervezet képes olyan termékek előállítására, amelyek egyenletesen teljesítik a követelményeket.

Minőségpolitika és minőségcélok

A minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazásának az a célja, hogy megadja a szervezet irányításának súlypontját. Ezek meghatározzák a kívánt eredményeket, és segítenek a szervezetnek, hogy erőforrásait felhasználja ezeknek az eredményeknek az elérésére. A minőségpolitika keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához.
A minőségcéloknak összhangban kell lenniük a minőségpolitikával és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséggel. A minőségcélok elérésének mérhetőnek kell lennie. A minőségcélok elérése előnyösen befolyásolhatja a termékminőséget, a működés eredményességét és a pénzügyi eredményességet, ezeken keresztül pedig az érdekelt felek megelégedettségét és bizalmát.

A dokumentálás értéke

A dokumentálás lehetővé teszi a kommunikációt a tevékenységek céljáról és összhangjáról.
Használata elősegíti:
- a megfelelést a vevő követelményeinek és a minőség fejlesztését,
- a megfelelő képzésről való gondoskodást,
- a megismételhetőséget és a nyomon követhetőséget,
- a gondoskodást az objektív bizonyítékokról és
- a minőségirányítási rendszer eredményességének és folyamatos alkalmasságának kiértékelését.

A dokumentálás ne legyen öncél, hanem értéknövelő tevékenység.

A minőségirányítási rendszerek kiértékelése, önértékelés

A felső vezetőség egyik szerepe az, hogy rendszeresen és módszeresen kiértékeli a minőségirányítási rendszer alkalmasságát, a célnak való megfelelését, eredményességét és hatékonyságát a minőségpolitika teljesülése és a minőségcélok elérése szempontjából. Ez az átvizsgálás olyan megfontolásokra is kitérhet, hogy hozzá kell igazítani a minőségpolitikát és a minőségcélokat az érdekelt felek változó igényeihez és elvárásaihoz. Az átvizsgálás tartalmazza a szükséges intézkedések meghatározását.

A minőségirányítási rendszerek kiértékelésekor négy alapvető kérdést kell tisztázni, minden kiértékelendő folyamatra nézve.
- Meghatározták-e és megfelelően leírták-e a folyamatot?
- Kiosztották-e a felelősségi köröket?
- Bevezették-e és fenntartják-e az eljárásokat?
- Alkalmas-e a folyamat a szükséges eredmények eléréséhez?

Az ezekre a kérdésekre adott válaszok együttesen határozhatják meg a kiértékelés eredményét. Egy minőségirányítási rendszer kiértékelésének terjedelme különféle lehet, és többféle tevékenységet tartalmazhat, pl. a minőségirányítási rendszer auditját és átvizsgálását, valamint önértékeléseket.
Egy szervezet önértékelése átfogó és módszeres átvizsgálást jelent a szervezet tevékenységeiről és eredményeiről, összehasonlítva ezeket a minőségirányítási rendszerrel vagy egy kiválósági modellel.
Az önértékelés általános áttekintést szolgáltathat a szervezet eredményességéről és a minőségirányítási rendszer érettségének fokáról. Abban is segíthet, hogy felfedjék a szervezetnek azokat a területeit, amelyeknél fejlesztésre van szükség, és meghatározzák a prioritásokat.

Folyamatos fejlesztés

A minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztésének célja az, hogy fokozza a vevők és más érdekelt felek megelégedettségét, valamint az elégedettség növelésének valószínűségét. A fejlesztés tevékenységei a következőkre terjednek ki:

- a mindenkori helyzet elemzése és kiértékelése a fejlesztés területeinek meghatározására,
- a fejlesztés céljainak kitűzése,
- a lehetséges megoldások megkeresése a célok eléréséhez,
- e megoldások kiértékelése és a megoldás kiválasztása,
- a kiválasztott megoldás bevezetése,
- a bevezetés eredményeinek mérése, ellenőrzése, elemzése és kiértékelése annak megállapítására, hogy elérték-e a célokat,
- a változtatások hivatalos elrendelése.

Az eredményeket szükség szerint átvizsgálják, hogy meghatározzák a további fejlesztési lehetőségeket. Ilyen módon a fejlesztés folyamatos tevékenységgé válik. A vevőktől és más érdekelt felektől érkező visszajelzés, továbbá a minőségirányítási rendszer auditja és átvizsgálása is felhasználható a fejlesztési lehetőségek feltárására.