Rólunk írták

Bőhm Péter parancsnok és a Paksi Atomerőmű Tűzoltóság bemutatása

Bőhm Péter 1990-től az erőmű tűzoltóságának parancsnoka. A szakmához ugyanolyan kiválóan ért, mint a menedzseléshez: vendégszeretete nyugati, mindig szívesen lát érdeklődőket. Nemcsak hogy ismeri, de elismeri a pszichológia szükségességét a tűzoltóságnál, s előszeretettel él is vele. Az állomány pszichikai képzése és szinten tartása éppen olyan fontos számára, mint a fizikai. Hivatásosok számára is megszívlelendő mintával jár elöl.

- Mi az erőmű tűzoltóságának története?

- Kezdetben itt is az üzem dolgozóiból szervezték a vállalati tűzoltóságot, de az erőmű profizmust és állandó készenlétet kívánt, így 1990. május elsején immár állami szervezetként a Paksi Atomerőmű Üzemi Tűzoltóparancsnoksága megkezdte tevékenységét. Működésünket az erőmű fizette, az állomány személyi járandóságát pedig a BM. ’94-ben az 1991. évi XX. tv. alapján az atomerőmű területén az állami tűzoltóság megszűnt, és helyette az ATOMIX Kft szervezetébe beépülő Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazat vette át a feladatot. A kft. jóvoltából 60 százalékkal emelkedett a tűzoltók fizetése. Az erőmű és az akkori BM TOP megállapodást kötött: egyrészt elismerték az új szerkezeti formát, s azt, hogy ez így szakmailag is helyes, viszont a követelmények ugyanazok maradtak.

- Milyen körülményeket tud biztosítani az állománynak létesítmény parancsnokként?

- Számomra mindig is fontos volt, hogy az állomány elégedett legyen. Ezt a megfelelő munkakörülmények megteremtésével kívántam elérni; gondolok itt az elhelyezésre és a felszerelésre ugyanúgy, mint az eszközökre. Mindenre adunk, ami növeli a dolgozók komfortérzetét, de azért jakuzzi nincs és nem is lesz, mert nem idevaló. Ellenben úgy hiszem, javítani a közérzetet azzal is tudjuk például, hogy mindenre van megfelelő ruha: sportruházat, kétféle sportcipő… gyakorlatilag mindent megveszünk ami egy jó, fitt állapot eléréséhez és fenntartásához szükséges.

A feltételek adottak, tehát jogos, hogy a követelmények is le legyenek fektetve. Nálunk a szombat és a vasárnap is kőkeményen be van osztva. Ugyanúgy jógával és sporttal kezdődik, majd különböző foglalkozásokkal, tréningekkel folytatódik. A parancsnoki idő pedig arra van, hogy ha valami kimaradt, azt bepótoljuk.

- Milyen járműparkkal rendelkeznek?

- Ami a szereket illeti: két általános (egy kétezer literes Mercedes és egy 4000 literes Mercedes), egy Rosenbauer ULF vegyes oltó (4000 liter habképzővel, 2500 liter vízzel és 1000 kg porral), valamint egy 60 méteres Simon SS-600 különleges emelőkosaras gépjárművük van. A kettes szer az erőművön kívülre 25 kilométeres körzeten belül vonulhat és vonul is rendszeresen. Ezek mellett van egy légzőkészüléket és védőruházatot szállító Rosenbauer konténeres, egy betegszállításra alkalmas Rentault Trafic gépjárművünk, valamint utánfutós verzióban egy veszélyes anyag kárfelszámoló egység.

- Mit tart fontosnak az állomány képzésében?

- Nos, elkezdtünk azon gondolkozni, vajon mit tehetünk annak érdekében, hogy az itt dolgozó tűzoltó ne 55 éves koráig tudja ezt csinálni elhasználódva, hanem 60 éves koráig egészségesen. Kezdtük a sporttal: mindenki tudja, hogy a tűzoltói feladat ellátásához milyen fizikai állóképesség kell. Elég korán elkezdtünk testnevelő tanárt foglalkoztatni. Meghajtani én is meg tudom őket, csak lehet, hogy több kárt csinálok, mint hasznot és nyilván nem ez a cél. Kidolgoztuk a fizikai követelményrendszerünket és mindenki kapott két év türelmi időt: hogy „uraim, aki jövő év végére ezt nem tudja teljesíteni, az nem szolgálhat tovább nálunk”. Azt hiszem, ez elég tisztességes volt abban az időben. Aztán ennek kapcsán jött a jóga, a teljesítmény-élettani felmérés és még sok minden más. ’98-tól a mai napig tartunk jógát minden reggel az öt-tíz perces vezetői értekezlet után. A jóga kicsit ráhangolja a fiúkat a napra, az ittlétre. Maga a foglalkozás úgy kötelező, hogy jelen kell lenni; van, aki csak relaxál fél órán keresztül. Azonban úgy látom, egyre többen foglalkoznak ezzel komolyan.

Én nem tekerhetek meg futhatok helyette, a feltételt meg az időt biztosítom. Magyarországon még mindig problémának látom – és nemcsak tűzoltóknál –, hogy a cég bizonyos elvárásokat támaszt a dolgozókkal kapcsolatban, amikhez bizony nem teremti meg a megfelelő feltételeket. A követelményekhez azt gondolom, meg kell adni az alapot. Örömmel látom például, hogy a konditermünkbe délután is bejárnak szabadidejükben.

- Hogyan lehet felvételt nyerni?

- Határozott idejű munkaszerződéssel tudunk felvenni tűzoltókat, egy újoncot például 2x6 hónapra, bruttó kétszázezer forintért. Ezalatt az idő alatt viszonylag kevesen hullanak ki, mert eléggé megszűrjük őket előtte. Az alapkövetelményünk teljesen ugyanaz, mint a hivatásosoknál, csak némileg nehezebb orvosi, pszichikai és fizikai felmérésben, ugyanis aki az erőműbe önálló belépőt kap, az sokkal szigorúbb rostán megy át. Nálunk feltétel az érettségi ill. a C kategóriás jogosítvány és PAV-I is. Tiszteknél ez ’96 óta grafológiai vizsgálattal is kiegészül, ill. főiskolai vagy egyetemi végzettséggel.

- Mi az itteni tűzoltó feladata?

- Először is a tűzoltás és kárelhárítás valamint az üzemzavar-elhárítás: magyarán kell, hogy legyen valami halvány fogalma az itteni technológiáról, hiszen itt nem kenyeret sütnek. Képzésünk része a sugárvédelem (tiszteknél középfokú), a munkavédelem vizsga is, ugyanúgy elméleti, mint gyakorlati szinten. Másodszor a gyors és hatékony emberélet-mentés miatt egészségügyi középfokú végzettséggel rendelkezik minden tűzoltó. Harmadsorban az itt dolgozónak képesnek kell lennie az eszközök használatára, ezért kisgépkezelői vizsgát kell tennie. Az alpin alapfok kötelező a teljes állomány részére. Külső oktatóval, negyedévente történik a képzése. Képzésünk része továbbá a terrorcselekményekre való felkészülés is; ennek itt az erőműben úgy hiszem, kiemelt jelentősége van. Aztán tisztában kell lennie a jogszabályokkal, életmentéssel magasból, mélyből, alkalmazott tűzoltással. Ezekből negyedévi bontásban számol be az állomány. A fizetés mértéke az éves fizikai, szellemi és szakmai felkészültség függvényében alakul. A fizikai/orvosi alkalmassági felmérés terheléses EKG-val és teljesítmény-élettani vizsgálattal egészül ki. Ez saját magának fontos, mert megtudja, mit kell elérni a jó szinthez, miben változott az előző felmérés óta.

- Milyen eredménnyel végeznek hivatásos versenyeken?

- Az, hogy nagyon fontosnak tartjuk a sportot, az eredményeinken is meglátszik. A létesítményiek versenyei mellett a hivatásosokéin is megfordulunk, ráadásul nagyon is előkelő helyezésekkel! Tavaly mi képviseltük hazánkat az elsősegélynyújtó Európa bajnokságon. Azzal buktunk meg, hogy csupán egyetlen olyan emberünk volt, aki tudott angolul. Sajnos az ötfős csapatból mind az öt fő külön feladatot kapott. Szakmailag mi voltunk a topon, csak nem tudtuk elmondani. Sokan közülünk ahhoz a nemzedékhez tartoznak, akikkel még az oroszt tanultatták az iskolapadban, de azon vagyunk, hogy pótoljuk a hiányosságainkat.

Rabovszky Dóra
(2005. június 30.)
Forrás: Lánglovagok