Rólunk írták

Egy jól felkészült profi csapat az ország védelmében

Egy jól felkészült profi csapat az ország védelmében Harmincöt ével ezelőtt, 1966-ban merült fel a gondolat, hogy Magyarországon - a Szovjetunió segítségével - nagy teljesítményű atomerőmű épüljön. Az erről szóló kormányközi egyezményt 1966. december 28-án írták alá. Az azóta eltelt három és fél évtized rövid összefoglalását kíséreljük meg a következő összeállításban.

A "Marsról jött" magyarok

A magyar tudósok meghatározó szerepet töltöttek be abban a folyamatban, melynek során az ember szolgálatába állította az atomenergiát. Teher Ede, Szilárd Leo, Wigner Jenő, Hevesy György, Neumann János neve ismerősen cseng a távoli földrészeken is. Munkásságuk Fritz Houtermans amerikai galaxiskutatót az alábbi szellemes megállapításra ragadtatta: "A tudományos elméknek az a galaxisa, amely az atomenergia felszabadításán dolgozott, valójában a Marsról érkezett látogatókból tevődött össze. De nehéz volt számukra, hogy idegen akcentus nélkül beszéljenek angolul, ezért álcázásként magyarnak mondták magukat."

Legyen Paks!

Miután megszületett a döntés a magyarországi atomerőmű megépítéséről, a szakemberek hozzáláttak a legoptimálisabb helyszín kiválasztásához. Első körben 16 település jött szóba, melyek közül utolsó körben Bogyiszló és Paks között dőlt el a verseny. 1967 áprilisában látogatott a százfős bizottság Paksra, s tekintették meg a helyszínt, ahol akkor még a helyi termelőszövetkezet tehénistállója és karámja állt. A döntés megszületett: itt kezdődik meg Magyarország legnagyobb beruházása. Paks és környezetének fejlődése felgyorsult. 1969-ben elkezdték a munkát, majd egy évvel később energiapolitikai megfontolásokból leállították. Háromévnyi szünet után indultak el ismét a munkagépek, 1975-ben pedig megtörtént a Szovjetunió által szállított négyblokkos erőmű ünnepélyes alapkőletétele. Az építkezésen csúcsidőben mintegy tizenkétezer ember dolgozott. A kivitelezéskor - és azóta is az üzemeltetésben - a kulcsszó: mindent háromszoros biztonsággal kell megoldani!

Gigantikus méretek

A nyomottvizes rendszerű blokkok nemzetközi együttműködéssel épültek fel, az érvényben lévő nukleáris biztonsági filozófia elvárásainak maradéktalan figyelembevételével. A kivitelezéskor a minőségi elvárásokat, a beszállított technika részegységeit minden részletre kiterjedően átvizsgálták és ellenőrizték. Ez a gondosság az üzemeltetés éveiben meg is térült a kiemelkedő eredményekben. Az erőmű biztonsági egységei három, egymástól független és egyenértékű rendszerből állnak. A nukleáris technológiát az élővilágtól teljesen elzárt nyomásálló épületrészben, a hermetikus térben helyezték el. A paksi atomerőmű I. blokkját 1982. december 28-án kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra, amelyet 1987-ig további három blokk követett. Gigantikus méretű munka volt. A paksi atomerőmű négy blokkjának beépített villamos teljesítőképessége 1840 megawatt, ezzel a magyarországi villamosenergia-termelés 40 százalékát biztosítja. A nemzetközi szaksajtóban évente megjelenő adatok, melyek a világ atomerőműve egységeit termelési mutatóik szerint hasonlítják össze, a paksi blokkokat rendszeresen előkelő helyre sorolják. De emellett az erőmű rendszeresen kezdeményez külső, független vizsgálatokat saját tevékenységének minősítésére. Az ellenőrzésekről készült jelentések pozitív értékelést adtak a paksi létesítmény állapotáról, a biztonsági szintről és annak folyamatos növeléséről egyaránt.

A veszély elkerülhető!

Az atomerőművekbe vetett bizalmat tizenöt évvel ezelőtt a Csernobilban bekövetkezett katasztrófa ingatta meg a világ minden táján. Talán generációk nőnek fel, mire mindenki megérti és elfogadja Teher Edének, a termonukleáris reakciók elmélete kidolgozójának és megvalósítójának megalapozott kijelentését, miszerint az atomreaktorok veszélye kicsi és ismeretes, ezért elkerülhető. A paksi atomerőmű nem fogyaszt oxigént, nem juttat a légkörbe millió tonnaszámra széndioxidot, kén-dioxidot, port, pernyét és más égéstermékeket. Az erőmű a légnemű és folyékony radioaktív anyagok tervezett, szabályozott, ellenőrzött kibocsátására vonatkozó igen szigorú hatósági előírásokat mindenkor betartja, az engedélyezett mennyiségnek és aktivitásnak csak töredékét bocsátja ki.

Biztonságos tűzvédelem

Már a kivitelezés első időszakában rá kellett jönniük a szakembereknek, hogy a biztonságos munkavégzés és üzemeltetés egyik alapfeltétele az óriási komplexum minden egyes szegletére kiterjedő beépített tűzvédelem, valamint a hivatása magas fokán álló vonuló tűzoltóság létrehozása. - A laikusok megalapozatlan aggódását az atomerőművekkel szemben általában a nukleáris baleset előfordulásától való félelem táplálja - mondja Rósa Géza, az atomerőmű ipari biztonsági főosztályvezetője. - Pedig úgyszolván az egyetlen reális veszélyforrás amit megfelelően kezelni kell, és kezelünk is - az a tűz. A biztonsághoz nemcsak a beépített létesítményekkel járulunk hozzá, hanem jól képzett, profi személyzettel is. Csöglei István az atomerőmű helykijelölésekor már jelen volt, majd az építkezés tűzvédelmének kialakítására létrehozott csapatot irányította. Tizenöt éve nyugdíjasként segíti az atomerőműben a tűzvédelmi oktatást, látja el tanácsokkal a fiatalokat, és kalauzolja az atomerőműbe érkező látogatókat. Harminc éve kutatja a magyar tűzoltóság történetét. E témakörben több könyvet is írt, közöttük a Paksi Atomerőmű Tűzoltóság történetét. Szeretettel és lelkesen beszél a "hőskorról": - Előbb az üzem dolgozóiból szerveztünk vállalati tűzoltóságot, de hamarosan rájöttünk, hogy a védelmet profi szervezettel kell megoldani. Sikerült elérnünk, hogy 1990. május 1jén megkezdte működését a Paksi Atomerőmű Üzemi Tűzoltóparancsnoksága, amely állami szervezet volt. Négy év múlva - egy törvényi szabályozás miatt magántűzoltósággá kellett átszervezni a már jól beállt, kiváló felkészültségű csapatot. Az átalakulást törés nélkül sikerült végrehajtani.

Tévedni nem lehet

- Ennek a csapatnak a munkája a többi tűzoltósággal összevetve is rendkívül speciális. Hiszen az atomerőmű védelme nemcsak a közvetlen környezet életének és értékeinek szokásos oltalmát jelenti, hanem a tágabb környezetét: az ország, mind a tízmillió magyar polgár életét és életterét védi. Ez az a terület, ahol hibázni nem lehet - hangsúlyozza Juhász Sándor, az Atomfix Kft. alapító ügyvezetője. Nem csoda hát, hogy a paksi atomerőmű tűzoltósága rendkívül magasra teszi a mércét szakemberei előtt. A részletekbe Bőhm Péter tűzoltóparancsnok avatott be bennünket. - Az atomerőmű létesítményi tűzoltóságának fejlődését jól tükrözi, hogy a kezdeti nyolcfős létszám előbb 37-re, majd 63-ra emelkedett. Az atomerőmű üzembe helyezésével megnövekedett biztonsági követelményekkel járó feladatokat csakis megfelelő létszámú állománnyal és a kor színvonalának megfelelő eszközökkel lehet ellátni. 1992 márciusában az ország egyik legmodernebb laktanyáját adták át, biztosítva ezzel a mobil tűzvédelem objektív feltételeit.

- És mi a helyzet a szubjektív feltételekkel?
- Rendkívül szigorú követelményeket állítunk munkatársaink elé már a felvételkor is, s még összetettebb a hosszabb távú munkavégzéshez szükséges feltételrendszer. Felvétel előtt a szokásos orvosi, pszichiátriai vizsgálat mellett a tiszteket grafológiai vizsgálatnak is alávetjük. A középfokú végzettség és a hivatásos jogosítvány alapvető követelmény, tiszti beosztáshoz pedig elengedhetetlen a felsőfokú végzettség. A felvétel határozott időre beosztottaknál 6, tiszteknél 12 hónapra - szól, s ez idő alatt számos tanfolyamot, továbbképzést kell elvégezniük. A fizikai kondíciót, állóképességet egy kidolgozott rendszer alapján mérjük. Akkor vesszük fel a jelentkezőt, ha bizonyos gyakorlatokból fekvőtámasz, futás stb. - teljesíti az alapelvárást, s csak addig maradhat nálunk, amíg ezt a szintet képes tartani. A jó vagy kiváló teljesítmény a fizetésben is megmutatkozik. Nálunk ugyanis a jövedelem egy része azon múlik, hogy mennyire tartja karban az illető a saját testét, lelkét, egészségét. A jóga és a sport mindennapi kötelező elfoglaltság, de folyamatosan számot adnak munkatársaink elméleti ismereteikről is. Rendszeresen szervezünk számukra relaxációs és együttműködési tréninget, ami pszichés karbantartásukat szolgálja. Évente legalább 180 dokumentált gyakorlaton veszünk részt.

- Milyen speciális feladatai vannak az erőmű tűzoltóságának a hagyományos egységekkel szemben?
- Mi magunk is végzünk tűzmegelőzési, tűzoltási és kárelhárítási feladatokat, de tevékenységünk kizárólag az erőmű paksi telephelyére korlátozódik. A hivatásos tűzoltósággal természetesen szoros kapcsolatot tartunk fenn, így együttműködünk a tűzvizsgálatokban, közös gyakorlatokat tartunk. A mi feladataink azonban sokkal összetettebbek. Együtt kell működnünk például az atomerőműben baleseti szituációkban, természetesen szigorúan meghatározott intézkedési terv alapján. Részt veszünk az esetleges üzemzavarok felderítésében illetve felszámolásában is, a személyzettel együtt. Az erőmű területén mi üzemeltetjük a mentőt, a betegszállítót. A szolgálatban lévő állományon kívül további tíz fő 24 órás ügyeletben van, s riasztás esetén egy órán belül kötelesek megjelenni. Az üzem területén ipari alpin technikával mélyből és magasból történő mentéseket egyaránt végzünk.

Elsőként a világon

A paksi atomerőműben, és annak tűzoltóságánál tett látogatásunk során magunk is megbizonyosodtunk arról, hogy Csöglei István, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember megalapozottan állítja: a paksi atomerőművet az ország legjobban felkészült magántűzoltósága védelmezi. Ezt igazolja az is, hogy a parancsnokság az MSZ EN ISO 9002-es minősítésről szóló okiratot a tűzoltó szervezetek közül a világon elsőnek kapta meg.

Tóth Timea
Kecskeméti Lapok