Rólunk írták

Tűzoltás feszültség alatt

Az általános szakmai ismeretek úgy fogalmaznak, hogy feszültség alatti berendezésekben a tuz oltása csak az áramtalanítást követően lehetséges. Szokták erre mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Ide tartoznak azok a folyamatos üzemi technológiák, ahol azok leállítása nagyobb gazdasági kiesést jelentene. E kivétel feltételeit mutatta be Sopronban egy katasztrófavédelmi konferencián a Paksi Atomerőmű Zrt. Létesítményi Tuzoltóság képviseletében Schreiner István tűzoltási és műszaki mentési vezető és Tóbi József kiképzési előadó.

Idézve Schreiner István tűzoltási és műszaki mentési vezető szavait:
„A feszültség alatti tuzoltás – a paksi Atomeromu Tuzoltóság (ATU) és a VEIKI-VNL Villamos Nagylaboratóriumok Kft. szakemberei által kidolgozott – eloírásait kell alkalmazni a Paksi Atomeromu ZRt. területén üzemelo kis (50-100 V), valamint nagyfeszültségu (1000-6000 V) villamos hálózatok és berendezések tüzeinek vízzel történo oltása során olyan esetekben, amikor nem hajtható végre a berendezés leválasztása a hálózatról, illetoleg az idoben megkezdett beavatkozás emberi életet menthet, vagy jelentos anyagi kár, katasztrófa bekövetkezését háríthatja el.”

A feszültség alatti oltás kidolgozására indult 2002-es projekt az alábbi ciklus szerint került kivitelezésre.
A projekt egyik terméke a feszültség alatti tuzoltás szabályait tartalmazó dokumentáció, amely definiálja, hogy a tevékenység feszültség közelében történo munkavégzésnek tekintendo. A feszültség alatt álló (vagy ilyennek tekintendo) részek közvetlen érintését, vagy átívelési távolságon belül történo megközelítését nem technikai eszköz, hanem csak a munkavégzés elovigyázatossága akadályozza meg (MSZ 1585:2001).
Az emberi tényezo szerepe nagyon fontos a tevékenység végrehajtása során, hiszen a feszültség alatt lévo villamos berendezések oltását kizárólag a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkezo, a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyekre, munkavédelmi szabályokra kioktatott, megfelelo elsosegély-nyújtási ismeretekkel rendelkezo, vizsgát tett személy végezheti. A vizsgához szükséges ismeretek megszerzését speciális elméleti felkészítés, valamint gyakorlati oktatás segíti.
A tevékenység humán eroforrásainak kialakításán túl nagy gondot kellett fordítani a muszaki és szervezési feltételek megteremtésére.
A szabványok, minosítési dokumentumok tartalmát mellozve a konferencián bemutatásra került néhány intézkedés, amely a feszültség alatti oltás biztonságát segíti.
A feszültség alatti oltásnál használt védokesztyuk paramétereinek meg kell felelnieük az oltandó villamos berendezés feszültségszintjének. A védokesztyut (26 KV) használat elott kívül-belül szemrevételezéssel alaposan meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e rajta külsérelmi nyomok, valamint használat elott légáteresztési próbát is végre kell hajtani.
A feszültség alatt lévo villamos hálózatok, berendezések tüzeinek oltása során a felderítést és a beavatkozást végzoknél legyen olyan feszültségrol való leválasztásra alkalmas és minosített rúd (40 KV), amelylyel esetlegesen az áramkörbe került személyt vagy tárgyakat le lehet választani.
A feszültség alatt lévo villamos hálózatok, berendezések tüzeinek oltását megelozoen a tuzoltásvezetonek intézkednie kell a mentogépjármu helyszínre rendelésérol. A mentogépjármu személyzete legyen felkészülve elektromos áram okozta élettani változások hatásos, eredményes és sikeres kezelésére és rendelkezzék villamos hálózatok, berendezések elsosegélynyújtására alkalmas felszereléssel.
A tuzoltó-gépjármuveken minosített sugárcsövek kivételével más típusú sugárcso nem lehet, ezzel is megelozve a nem megfelelo eszköz használatát.
Feszültség alatti berendezések vízzel történo oltását csak az erre kiképzett és idoszakos elméleti, gyakorlati oktatáson részt vett tuzoltó végezheti.
Az eloadás során arra a kérdésre is választ kaptunk, mi történik, ha az ember bekerül az elektromos áramkörbe, valamint ennek hatását milyen tényezok befolyásolják, illetve mit tehetünk a hatások csökkentése érdekében:
Mi befolyásolja a kialakuló áram nagyságát?
(A dolt betuk jelölik azokat a pontokat amiért tehet az EMBER.)

Az érintkezo felület nagysága (Ezért NE viseljünk órát, nyakláncot vagy egyéb testékszert magunkon munka közben=> no az érintkezo felület!).
Az áram útja a testben (Az áramütés hatását fokozhatja az, hogy az áram létfontosságú szerveken halad át pl. tüdo, szív...)
A bor állapota és nedvessége.
Az áramütés ideje (A testrészeknek is van ellenállása, de ez kb 1-5 sec alatt megszunik).
Az áram frekvenciája (A 15-100 Hz közötti áram veszélyes, halálos, a 100 kHz feletti veszélytelen, mivel a test ionjai nem képesek felvenni a nagyfrekvenciás rezgést).
Az áramütés váratlansága.
A lelkiállapot.
Alkoholos befolyásoltság.

Tóbi József kiképzési eloadó a gondolatait az atomeromuben történt 2001. évi kábeltuz eseményei köré csoportosította, mely rávilágított arra, hogy azokon a helyeken is, ahol nincs beépített oltóberendezés, szükséges lehet az azonnali tuzoltás.
Az atomeromuben szünetmentes betáplálású berendezések vannak, amelyeket nem lehet áramtalanítani, az oltást a nagyobb anyagi kár elkerülése érdekében mégis meg kell kezdeni. Ezen kívül a megközelítési távolság mindössze néhány méter lehet. Tudni kell, hogy az eromu épületeiben 230 V, 400 V és 6 kV, illetve a turbinagépházból 15 kV megy ki a transzformátorokhoz. Épületen kívül pedig 120 és 400 kV a jellemzo feszültség.
Néhány indok, hogy miért kellett a feszültség alatti oltást egzakt módon szabályozott keretek közé önteni.

A technológiából adódó létfontosságú és szünetmentes fogyasztókat nem lehet áramtalanítani.
Megelozheto a katasztrófahelyzet bekövetkezése (ember által szabályozott és definiált technológiák).
Az idoben megkezdett feszültség alatti oltás életet menthet.
Kiszámíthatatlan emberi és muszaki tényezok (áramlopás, szünetmentes, több irányú betáplálás).
Jogszabályi háttér pontosítása.
A kísérletek célja
A megfelelo oltóeszköz kiválasztása.
A megfelelo oltástechnika (védotávolságok és alkalmazott sugárkép) megállapítása max. 6 kV-os berendezések esetében.
Az oltóhab alkalmazása feszültség alatti berendezéseknél.
Az egyéni védoeszközök (kesztyu, védoruha, csizma) védelmi képességének vizsgálata.
A személyi állomány felkészítése és oktatási lehetoségének megteremtése.

A vizsgálati módszerek kidolgozása 2002 márciusa és októbere között és 2003 áprilisában történtek Budapesten, a VEIKI VNL Nagylaborok telephelyén. A kiindulópont a kézi tuzoltó készülékek feszültség alatti oltásvizsgálata volt. A pontos mérés érdekében minden eszközre ún. zavarteszt elvégzése elozte meg a mérést. A mérések az MSZ EN 3 szabvány (kézi oltókészülékek követelményei) által meghatározott feszültség alatti oltás vizsgálata alapján történtek:
15 kV-os feszültségre kapcsolt saválló acéllemez.
A mérés során a sugárcsore csatlakoztatott érzékelon keresztül egy számítógépes mérorendszer méri az oltósugáron keresztül a lemez és a sugárcso között folyó kúszóáram nagyságát 20 sec idotartam alatt.
A precíz eredmények érdekében megvizsgálták a paksi és a budapesti víz vezetoképességét is. Ezért a tuzoltók saját fecskendojüket és a saját vizüket használták, ugyanis a paksi víz vastartalma sokkal nagyobb a fovárosinál. A mérés folyamán törekedtek arra is, hogy esos idoben hajtsák végre a méréséket, hiszen az a valóságban is elofordulhat. A méréseket esoben is a már megállapított standard távolságokból végezték 3, 6, 10 m-rol, a távolsághoz rendelt sugárképpel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az eso nem befolyásolja a feszültség alatt lévo berendezés vízzel történo oltását.
7 darab sugárcsövet vizsgáltak meg, s a vizsgálati eredményeket jegyzokönyvben rögzítették.
Az egyéni védofelszerelések közül csak olyanokat használtak, amelyek rendszerben vannak a tuzoltóságokon: védokesztyu, védocsizma, védoruha használata során semmilyen probléma nem adódott. A gumikesztyuk plusz biztonságot jelentettek a vizsgálatok során.

A vizsgálat neuralgikus pontja a személyi felkészítés volt, hisz egy-egy beavatkozás során sok múlik az emberi magatartáson, nem beszélve az áram élettani hatásairól, az ezzel kapcsolatos szabályok betartásáról, a feszültség alatti berendezések közelében végzett munkavégzés feltételeirol.
Összefoglalva, a 2002-ben kezdett kísérletek eredményei jelentos mértékben hozzájárultak a 19/2007-es ÖTM rendelet létrejöttéhez, mely a nukleáris létesítményekben és berendezésekben a beavatkozás során betartandó biztonsági szabályokról szól. Ily módon a Paksi Atomeromu Létesítmény Tuzoltósága jogosult feszültség alatti tuzoltási feladatok végzésére.
A vizsgálati továbblépési lehetoségek egyike a feszültség alatti kábelvágás azoknál a berendezéseknél, vezetékeknél amelyekrol tudjuk, hogy áram alatt vannak és feszültségmentesíthetok. Szintén perspektivikus kérdés még a nagyfeszültségu berendezések, a 120 és 400 KV-os rendszerek oltása, az oltóanyag alkalmazása, egyéni és kiegészíto védoeszközöknek, a helyes oltástechnikák és technológiák továbbfejlesztése, s ezek eredményeként a Tuzoltási és a Muszaki Mentési Szabályzat korszerusítése.

Florian exPress c. lapban