Rólunk írták

1 & 1
Miskolc 2015. augusztus + Dunaújváros 2015. szeptember – két országos verseny, ahol az Atomerőmű Tűzoltóság csapata mindkét alkalommal a dobogó tetejére állhatott. A két verseny között pedig egy Guinness-rekord felállításában vett részt a csapat.

Tizedik alkalommal rendezte meg a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedőt 2015. augusztus 24–26. között Miskolcon. A megyék legjobb hivatásos, létesítményi, önkormányzati és önkéntes tűzoltói mérték össze szakmai tudásukat elméletben és gyakorlatban. Az atomerőmű tűzoltói a gyakorlati feladatok leküzdésével kezdték a megmérettetést, ahol műszaki mentési és komplex tűzoltási feladatokat kellett megoldaniuk.
A teljesség igénye nélkül néhányat felsorolva a leküzdött akadályokból: autóbusz kerékpárost gázolt, több sérült kimenekítése és kimentése zárt térből, mélyből mentés, útakadályok megszüntetése műszaki technikával, lakás- és pincetűz szakszerű oltása. A verseny elemei között hagyományosan szerepelt még az irányítói, beosztotti és gépjárművezetői beosztásban lévők elméleti tesztlapja és a tűzoltófecskendők sofőrjeinek rutinpálya versenye.
A létesítményi, önkormányzati és önkéntes kategóriában a legjobb eredményt az Atomerőmű Tűzoltóság csapata érte el. A versenyre a csapat tapasztalatok és szakmai előírások szerint összeállított tematika szerint készült fel, amit Tóbi József kiképzési előadó irányított.
A csapat tagjai: Wolf István irányító, Cseh János gépkocsivezető, Lesták Zsolt, Váncsodi Tibor, Ferencz Győző tűzoltók.
Időrendben a következő esemény, amiben az Atomerőmű Tűzoltóság és keretein belül működő Atomerőmű Mentőszolgálat részt vett, egy újraélesztési Guinness-rekord felállítása. Dunaújvárosban, a Dózsa mozi előtti téren 2015. augusztus 29-én száznyolcvan Ambu babát kellett folyamatosan életben tartani egy órán keresztül.
Az Atomerőmű Mentőszolgálat teljesítette, sőt túlteljesítette vállalását, hiszen volt, hogy a 4 fős csapat egy időben három Ambu babán is a sikeres alapszintű reanimációhoz szükséges paramétereket (mellkaskompresszió, befúvott levegő mennyisége) biztosította.
Fáradozásuk meghozta a kívánt eredményt, a Guinness-rekord sikerült, amit dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, Magosi Lajos tűzoltó ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató és Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere jelentett be. A Guinness-rekord felállításán részt vett: Agócs András mentőtiszt, Révészi Andrea, Kőbányai Péter, Antal Zoltán.
Szintén Dunaújvárosban rendezték meg a XIX. Flórian-kupát és szakmai napot, amit a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége és a Magyar Tűzoltó Szövetség Létesítményi Tagozata szervezett és bonyolított le 2015. szeptember 12-én. Az ország minden részéről érkező 23 versenycsapat két számban mérte össze erejét.
A már hagyományosnak tekinthető kismotorfecskendő-szerelés mellett az ügyességi akadálypályán mutathatták meg szakmai és fizikai felkészültségüket. Mindkét versenyszámot az Atomerőmű Tűzoltóság csapata nyerte meg, így az összetett versenyért járó kupát is ők vehették át. A csapat tagjai: Major István csapatvezető, Papp Szilárd felkészítő, Hingl János, Wolf István, Széles Ferenc, Szabó Tamás, Cseh János, Szénási Attila, Apró András, Ferencz Győző és Nagy Ferenc.
A fenti versenyek színvonalas platformot biztosítottak a versenyzők számára, hogy megmutassák szakmai és fizikai felkészültségüket, azt hogy bizonyítsák csapatmunkában kiválóak, és nem utolsó sorban szakmai és baráti kapcsolatépítési lehetőséget kínált a résztvevők számára.

Schreiner István
Atomerőmű
2015. október

Munkavédelmi napon látványos gyakorlati bemutató

Az Atomerőmű Tűzoltóság látványos gyakorlati bemutatója színesítette a hatodik alkalommal szervezett Együtt az egészségért és munkabiztonságért elnevezésű munkavédelmi napot.
Még 2005-ben döntött a vállalat vezetése a Munkavédelmi Bizottsággal közösen, hogy minden második évben ilyen jellegű eseményt szerveznek. A munkavédelmi nap egyik fontos üzenete, hogy a munkavégzés szabályainak betartásával, a megfelelő munkaeszközök viselésével a munkabalesetek többsége elkerülhető.
Ezekre próbáltak rámutatni az egymást követő munkavédelmi előadások, valamint a meghívott cégek bemutatott termékei is.

Heti Hírlevél 43 sz.
2015. október 29

A pszichológia helye és szerepe a tűzoltóság működésében

Az Atomix Kft. Tűzoltási es Kárelhárítási Szakágazatánál több mint 15 éve folyik rendszeres pszichológiai tevékenység, szerteágazó feladatokkal: a csapatépítő tréningek, az új belepők pszichológiai alkalmasságának vizsgálata mellett a szakember a vezetői team képzésével es időszakos egyéni állapotfelméréssel is foglalkozik.
A beosztott tűzoltók csapatépítő tréningje hosszú múltra tekint vissza. Ennek hatására a műszakokban jól összeszokott csapatként működnek együtt a tűzoltók, amelyben a tagok számíthatnak egymásra. A jól összeszokott csapat jellemzője az, hogy egységes értékrendszeren alapul, és minden csapattag tisztában van azzal, hogy kinek mi az erőssége, gyengesége, kitől miben várhat segítséget az adott helyzetben. Ha a műszaknak van egy közös alapja, akkor működik a tagok között a bizalom, ami nagyon sok nehézségen, problémán át tudja segíteni őket.
Azonban természetesen nemcsak a beosztottak csapatával, hanem a szolgálatparancsnokokkal, mint vezetői teammel is kell foglalkozni. Ők olyan operatív szintű vezetési feladatokat látnak el, amelyhez rendelkezésükre áll bizonyos szintű autonómia, így saját hatáskörükben hoznak döntéseket, adnak ki utasításokat, ellenőriznek, ugyanakkor csapattagként is betöltik helyüket a műszakban.
Számukra különösen fontos, hogy ezen a vezetési szinten is foglalkozzanak a problémáikkal, és meg tudják beszélni a vezetésben felmerülő kérdéseket, amiben a pszichológus – mint moderátor – sokat tud segíteni. Mindez lehetővé teszi, hogy a szolgálatvezetők csoportjában kialakuljon egy közös kép a vezetési helyzetekről, ami segíti őket abban, hogy hatékonyan tudjanak dönteni és következetesen tudjanak viselkedni a beosztott tűzoltókkal szemben.
A pszichológia szerepe nemcsak a tréningek tartásában, hanem az új belépők pszichológiai alkalmasság vizsgálatában és az állomány évenkénti időszakos pszichés állapotfelmérésében is tetten érhető.
Több mint 10 éve – a beosztott tűzoltókat és szolgálatparancsnokokat bevonva – meghatároztuk azokat a kritériumokat, amelyek előrejelzik a munkakörökbe (szolgálatparancsnok, szerparancsnok, híradós, gépkocsivezető, beosztott tűzoltó) való beválást.
Az akkor meghatározott kompetenciák ma is érvényesek, és ezek szolgálnak alapul az új belépők kiválasztásához.
Kognitív, értelmi képesség: terhelhetőség, figyelem megosztása, koncentrációs képesség, tanulékonyság, döntési és helyzetfelismerő képesség, rugalmas gondolkodás, emlékezet, lényeglátás.
Szociális készségek: együttműködés, alkalmazkodóképesség, bizalom, segítőkészség, konfliktuskezelés, jó kapcsolatteremtő képesség, kommunikációs képesség.
Munkához való hozzáállás: akarat, kitartás, belső motiváció, elhivatottság és hivatástudat.
Lelkiismeretesség: megbízhatóság, pontosság, felelősségvállalás.
Önismeret: határozottság, magabiztosság, önmaga korlátainak felismerése.
Vezetői készségek: emberismeret, irányítóképesség, szervezőképesség.
Stressztűrés: nyugodtság, higgadtság, kiegyensúlyozottság, érzelmi stabilitás.
A pszichológus szerepe azonban nemcsak az új belépők kiválasztásában, hanem az időszakos pszichológiai alkalmasság vizsgálatban is jelentős.
Az időszakos pszichés állapotfelmérés célja, hogy a pszichológus foglalkozzon a dolgozókkal és egyénileg, négyszemközti helyzetben, megbeszéljék közösen az elmúlt időszak történéseit. Előtte ellenőrzött körülmények között online pszichológiai kérdőívet töltenek ki a munkavállalók, amelyet a pszichológus feldolgoz, és a kész riportot a megbeszélés során adja át a munkavállalónak.
Ilyenkor lehetőség van feldolgozni a kisebb-nagyobb, átlagtól eltérő értékeket és kérdéseket megfogalmazni a szakember felé. A kérdőív alapján készített riport nagyon alapos visszajelzést nyújt a dolgozónak önmagáról, erősségeiről és fejlesztendő területeiről, amely alapvetően segíti az önismeret fejlesztését és a pszichológiai kultúra elterjedését a szervezetben.

Dr. Juhász Márta
Atomerőmű
XXXVIII. évfolyam, 9. szám
2015. augusztus – szeptember

Pakson tartott szakmai napot a megyei főügyeleti osztály

A szakmai napon – melyen részt vett Seper András tűzoltó ezredes, katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes is – Dénes Károly tűzoltó őrnagy, megyei főügyeleti osztályvezető vezetésével az osztály teljes szabadnapos állománya meglátogatta a paksi atomerőművet. Az erőműnél dr. Hábermayer Tamás tűzoltó ezredes, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, Baán Attila tűzoltó alezredes, megyei tűzoltósági főfelügyelője, valamint Árvai Tibor tűzoltó őrnagy, megyei főügyeleti osztályvezető köszöntötte a Vas megyei kollégákat.
Elsőként az 1995-ben átadott látogatóközpontot tekinthették meg a kollégák, ahol egy interaktív kiállítás segíti az atomenergia fogalmának tisztázását, a mindennapok világában való elhelyezését. A kiállítás részletesen szemlélteti az atommagkutatás kezdeteitől az atomenergia biztonságos felhasználásáig vezető utat, fejlődést.
A látogatóközpont megtekintése után az üzemi terület bemutatása következett, ahova már csak kísérettel és a szigorú beléptetési szabályok betartásával léphettek be a szakmai nap résztvevői. Itt előzetesen egy rövid tájékoztatást kaptak az erőmű felépítéséről, működéséről, majd a kísérő bemutatta a vezérlőtermet, ahol a primer és szekunder folyamatok felügyelete, az automatizmus irányítása történik.
Ezek után fej-, és hallásvédő eszközök kötelező viselésével a turbinacsarnokba is beléphettek, ahol a hatalmas méretű gőzturbinák termelik az elektromos energiát. A csarnokot bejárva testközelből is megvizsgálhatták ezeket a berendezéseket, szemügyre vehették a kiszolgáló és a biztonsági eszközöket. A reaktorok megtekintéséhez egy harminchárom méter magas toronyba kellett felmenniük a kollégáknak, ahol egy üvegezett folyosóról tekinthettek be a reaktortérbe. Láthatták a fűtőelemeket tartalmazó aknát, és az azt körülvevő vastag betongyűrűt.
Az erőmű megtekintését követően a szakmai nap résztvevői a létesítményi tűzoltóságra látogattak el, ahol Bőhm Péter tűzoltóparancsnok köszöntötte őket, és tájékoztatást adott a működésükről. Megtekintették a tűzoltóság épületét, eszközeit, majd információkat kaptak az ügyeleti és szolgálati rendszerükről is.
A látogatást követően egy szakmai konzultációra, tapasztalatcserére is alkalmuk nyílt a kollégáknak a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőivel. A szakmai napról a valamennyi résztvevő hasznos tapasztalatokkal gazdagodva tért haza.

Fotó: Dénes Károly tű. őrgy., Vas MKI
Vas Népe Online
2015. szeptember

Az ország legjobbja lett az atomerőmű tűzoltó csapata

Ismét az atomerőmű létesítményi tűzoltósága nyerte meg a nem hivatásos egységek közül az országos tűzoltószakmai versenyt. Az irányító, Wolf István a csapat egységében látja a siker kulcsát.

Tizedszer rendezték meg az Országos Tűzoltó Szakmai Vetélkedőt. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által szervezett nagyszabású programsorozatnak idén Miskolc adott otthont. A megyei döntőkből bejutott hivatásos tűzoltók mellett hat önkormányzati, három létesítményi és két önkéntes tűzoltó csapat állt rajthoz. Az Atomix Létesítményi Tűzoltóság – ahogy a versenycsapat irányítója, Wolf István mondta – a megérkezés után szinte azonnal hozzá kellett, hogy fogjon a gyakorlati feladatokhoz. Az egyes szituációk szoros egymásutánban követték egymást. A csapatok háromféle műszaki mentési és egy komplex tűzoltási feladat megoldásában versengtek.
A gépjárművezetők ugyanakkor a vezetéstechnikai pályán mérték össze képességeiket. Az egyik szituációban egy autóbusz kerékpárost gázolt el, aki súlyos sérüléseket szenvedett és a jármű alá szorult. A buszból két másik embert is ki kellett menteni. A második feladat során egy munkást mentettek mélyből, aki egy hűtőtorony bontása közben zuhant le a torony alatti medencébe. Az egységek dugólétra és mentőkötél segítségével emelték ki a bajbajutottat jelképező bábut. A harmadik helyszín műszaki mentési feladata igen aktuális volt: kidőlt fákat és leszakadt ágakat kellett eltakarítani az útból. A negyedik helyszínen lakásra átterjedő pincetüzet szimuláltak.
A gyakorlati teendők után elméleti feladatlapok várták a csapatok tagjait. Wolf István azt mondta, nagyon jól felkészült egységekkel mérték össze a tudásukat, a mezőny nagyon erős volt, a verseny nagyon szoros. Az atomerőmű létesítményi tűzoltósága mind a megyei, mind az országos fordulóra alaposan felkészült Tóbi József kiképzési előadó vezetésével. A versenyen tapasztalt tűzoltókkal állt rajthoz az erőműves gárda és nagyon jól működött az egység, a maroknyi csapatban mindenki maradéktalanul tette a dolgát beleértve a tartalékembert is, aki rengeteg háttérfeladatot ellátott.
A hivatásosoknál az orosháziak nyertek. A verseny szervezői és bírói a rendezvény mindhárom napján kiemelt figyelmet szenteltek a versenyfeladatok szabályos és szakszerű, egyben balesetmentes végrehajtására, így minden versenyző sérülésmentesen, szakmai és versenytapasztalatokkal gazdagodva térhetett vissza szolgálati helyére. A X. Országos Tűzoltószakmai Vetélkedőn a hivatásosok csapatversenyét az orosházi együttes nyerte, a nem hivatásos csapatok közül az Atomix létesítményi tűzoltói lettek a legjobbak.

A csapat tagjai:
Wolf István irányító, Cseh János gépkocsivezető, Váncsodi Tibor, Lesták Zsolt és Ferencz Győző.

Verseny közben az atomixesek
A csapatok háromféle műszaki mentési és egy komplex tűzoltási feladat megoldásában mérték össze a tudásukat.

Vida Tünde
TEOL – Tolnai Népújság
2015.08.30.

25 éves az Atomerőmű Tűzoltóság

Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját az Atomerőmű Tűzoltóság. A szervezet, köszönhetően a számos fejlesztésnek az elmúlt negyed évszázadban nemcsak a régió, de az ország egyik legjobb létesítményi tűzoltósága lett. Hogy csak néhányat említsünk: a tűzoltóságok között elsőként vezették be az elsősegély-nyújtási és életmentési képzést, sportkövetelményi rendszert, teljesítményértékelési rendszert, az egészség megőrzési programot. Elsőként fejlesztettek tűzoltó-gyakorlóruhát, amit több tűzoltóságon alkalmaznak. Elsőként szerezték meg Európában az ISO-minősítést a tűzoltási tevékenységre és vezették be az alpintechnikai mentés oktatását, a feszültség alatti tűzoltás alkalmazását, képzését.

Elsőként szereztek tűzoltói, mentőápolói szakbizonyítványt, vesznek részt rohamkocsis mentő-szolgálatban. A Heti Hírlevél e heti száma az évforduló alkalmából röviden bemutatja az Atomerőmű Tűzoltóságot. Felelősség, szakértelem, hivatástudat, innováció – az atomerőmű tűzoltóinak jelmondatai, akik immár 25 éve teszik a dolgukat, védik az atomerőművet, annak munkavállalóit. A negyed évszázados születésnap alkalmából a Heti Hírlevél ezzel az összefoglalóval mutatja be a lánglovagok munkáját.

ATŰ történelem

1980. december 21. Elkészül az atomerőműben a vállalati tűzoltószertár, és ide kerül a városi tűzoltóság egy kihelyezett raja.
1981. július 21. Átadják az új városi tűzoltó-laktanyát, és ekkor visszavonják az erőműből az ideiglenes csapatot, de továbbra is folytatják a járőrözést, a készenlétet.
1982. Bőhm Péter, a paksi tűzoltóság hatósági főelőadójaként feladatul kapja az atomerőmű-építkezés tűzvédelmi ügyeinek intézését. Felügyeli a 12 ezer embert foglalkoztató építkezést, és részt vesz mind a négy blokk indításának tűzvédelmi ügyeiben.
1982. Megalakul a vállalati tűzoltóság az atomerőmű dolgozóiból, akik rendes napi munkájuk mellett végzik a tűzoltói tevékenységet.
1986. április 1. A paksi parancsnokság főállású, állami tűzoltóegységének kihelyezett raja megkezdi működését a vállalat tűzoltó-szertárában. Az atomerőmű mobil tűzvédelmét biztosítják. Az egység vezetője Bőhm Péter.
1990. május 1. Megalakul az atomerőműben az állami tűzoltóság: a Paksi Atomerőmű Üzemi Tűzoltó-parancsnokság Bőhm Péter parancsnok vezetésével. A személyi állományt a három szolgálati csoport és a vezetői törzs (Bőhm Péter, Nyulasi János, Szendi József, Till Ferencné) alkotja.
1992. március 18. Felavatják az új üzemi tűzoltólaktanya épületét. A tűzoltóság csatlakozik a Tolna Megyei Tűzoltószövetséghez.
1994. július 1. Megalakul az ATOMIX Kft. Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazata, amely külső vállalkozásban főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságként az erőmű mobil védelmét látja el.
1997. A tűzoltóknak az elsők között oktatják az ipari alpintechnikai (magasból/mélyből) mentést.
1997–1998. A megyei tűzoltóversenyen győz, és országoson elsők között szerepel a tűzoltóság csapata.
1998. augusztus 7. Hatályba lép a tűzoltóság Működési Kódexe.
1999. Számos hazai és külföldi sikert érnek el az atomos tűzoltók az elsősegélynyújtó versenyeken.
1999. december 7. A tűzoltóság Európában elsőként szerzi meg a tűzoltási és kárelhárítási tevékenységre a minőségirányítási Tanúsítási Okiratot
2002. Elkezdődtek az üzemviteli személyzettel közös gyakorlatok.
2002. Ez időtől kezdve vonulnak a tűzoltók a paksi hivatásosokkal együtt egyes helyszínekre, hogy éles helyzetekben is gyakorolhassanak.
2005. szeptember Megjelent az Atomerőmű Tűzoltóság életében a mentőszolgálati tevékenység, a sürgősségi betegellátás, mentőkocsi működtetése.
2006. augusztus 1. Ekkortól hajtható végre a feszültség alatti villamos berendezések oltása és feszültség alatti kábelek átvágása.
2006. szeptember Megkezdődött a szakképzett mentőápolók képzése.
2008. május Bővült az üzemi mentőszolgálat tevékenységi köre az új mobil elsősegélynyújtó eszközök használatával.
2008. október: Az Atomerőmű Tűzoltóság 17 tűzoltója október 22-én két és fél éves egészségügyi tanulmányának befejezéseként sikeres vizsgát tett, és átvette mentő-szakápolói bizonyítványát.

Az Atomerőmű Tűzoltóság tevékenységei

• tűzmegelőzés,
• tűzoltási és műszaki mentési tevékenység,
• vállalkozási szerződésben foglalt egyéb feladatok (Általános Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Tervből adódó feladatok ellátása, egy esetleges üzemzavar esetén a káresemény okainak felderítésében való közreműködés),
• szerződésen kívüli tevékenység (bemutatókon, rendezvényeken való közreműködés, magasban végzett építészeti, daru- és klímajavítási munka…),
• saját működés,
• ATOMIX Kft. többi szakágazata felé irányuló feladatok (munka- és tűzvédelmi, minőségirányítási, daruüzemeltetési feladatok),
• a sürgősségi betegellátás, mentőszolgálat biztosítása.

Atomerőmű Mentőszolgálat

A Mentőszolgálatot az Atomerőmű Tűzoltóság és a Nukleo-Med Kft. közösen üzemeltette 2005-től egészen 2014. december 31-ig. 2015 januárjától a mentőorvosok alkalmazását már közvetlenül az ATOMIX Kft. végzi. A mentőszolgálat feladata az atomerőmű paksi telephelyén a sürgősségi betegellátás, a balesetes és rosszullétes munkavállalók ellátása, a veszély-helyzetre történő felkészülés, és segítségnyújtás tömeges balesetek esetén az erőmű 10 km-es körzetében. Részt vesz továbbá gyakorlatokon, egészségügyi oktatásokon és tovább-képzéseken. Közreműködik az ellenőrzött zónán belüli elsősegélyhelyek szakmai felügyeletében, a munkavállaló által kijelölt elsősegélynyújtók képzésében, továbbképzésében. Az ország tűzoltói körében kuriózumnak számít, hogy itt az állomány szakképzett mentőápolói képesítést is szerzett.

Gyakorlatok, versenyek

Az Atomerőmű Tűzoltóság speciális helyzete, a nukleáris energiával működő erőműben ellátott egyedi tevékenysége miatt a tűzoltóságon különösen nagy figyelmet fordítanak az állomány oktatására, képzésére, szakmai tudásának fejlesztésére, szinten tartására. A gyakorlatközpontú kiképzés célja, hogy fizikailag, pszichikailag, elméletileg jól felkészült, megfelelő gyakorlati tudás birtokában lévő tűzoltók álljanak rendelkezésre.
Első helyen állnak az ipari katasztrófa-elhárítási, veszélyhelyzet-kezelési, üzemzavar-elhárítási képzések és gyakorlatok. Ki-emelt figyelmet fordítanak az üzemvitellel közösen tartott be-gyakorló foglalkozásokra, amelyeket rendszeresen végeznek.
A kiképzések és fizikai felkészítések részét képezi a különböző szintű tűzoltó-, egészségügyi és sportversenyeken való szereplés. Az erőműves tűzoltók felkészülten és lelkesen indulnak a különböző versenyeken, amelyek sikeréről a megszerzett sok kupa, érem és oklevél tanúskodik.

Jövőbeni célok

A tűzoltóság a jövőben is a fő célkitűzések között szerepelteti a tűzoltók helyzetének javítását. A jövő szakmai feladatai között kívánják továbbfejleszteni a begyakorló és ellenőrző gyakorlat végrehajtásába a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok bevonását, az üzemi személyzettel történő további közös gyakorlatokat, az üzemi személyzet éves képzését, a bevetés-irányítási pont működtetésének begyakorlását, valamint a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervek karbantartását és az annak való megfelelést.
Mindezeken túl továbbra is szem előtt tartják a minőségcélok végrehajtását. A jövőben is részt kívánnak venni a szakmai érdekvédelmi szervek munkájában.

Forrás: A Paksi Atomerőmű Tűzoltóság 20 éve 1990–2010 (Szerk.: Lovászi Zoltánné); A Paksi Atomerőmű Tűzoltóság kialakulásának története az ezredfordulóig (Csőglei István)

Heti Hírlevél
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
2015. július

25 éves az Atomerőmű Tűzoltóság

25 évvel ezelőtt alakult meg az ország egyik legjobb tűzoltócsapata, az Atomerőmű Tűzoltóság. Kiválóságukat nem csupán – és szerencsére nem elsősorban – a gyakorlatban bizonyítják, hanem versenyeken is: olyan eset nem fordulhat elő, hogy kupa nélkül térjenek haza. A jubileum alkalmából két, a kezdetek óta itt dolgozó veteránt, Bőhm Péter parancsnokot és Tibai László szerparancsnokot kértük, hogy emlékezzen vissza az elmúlt 25 évre.

Tibai LászlóTibai László szerparancsnok 1987-ben került a Paksi Állami Tűzoltósághoz. Kezdetben a paksi parancsnokság kihelyezett őrse működött az erőmű területén, ahova Bőhm Péter, az egység vezetője hívta dolgozni. Úgy emlékszik vissza, hogy mint minden újoncot, őt is aggodalmakkal töltötte el ez a kihívás, de annyira megszerette a tűzoltószakmát, hogy mást már el sem tud képzelni magának. Legnagyobb élménye az volt, amikor 1991-ben kiküldték Angliába, hogy átvegye Simont, a 61 méter magasba felérő emelőkosaras gépjárművet. Európában akkor még csak 2 darab volt az említett autóból, és Lászlónak adódott az a lehetőség, hogy láthassa, hogyan készül, majd együtt tesztelhesse a kész járművet angol kollégáival. Ebből a mai napig helyzeti előnye van, hiszen ízig-vérig ismeri a Simont.
Jelenleg az új műszaki felszerelésekhez ír kezelési, karbantartási és használati útmutatókat; az új felszerelések beszerzésében és annak összeállításában, tesztelésében vesz részt, mentorként foglalkozik az új felszerelők gyakorlati és elméleti felkészítésével, valamint tűzoltó-technikai előadásokat tart. Büszke arra, hogy azt csinálhatja, ami a hobbija, és hogy az Atomix Tűzoltóságnál dolgozik, hiszen nemcsak elvárják tőlük a folyamatos fejlődést, hanem biztosítják is számukra az ehhez szükséges feltételeket, és nagy gondot fordítanak egészségük megőrzésére és kontrolljára.

Bőhm PéterBőhm Péter parancsnok 1982-ben főelőadói beosztásban kezdte pályafutását a Paksi Városi Tűzoltó-parancsnokságon. Kezdetben az atomerőmű-építkezés tűzvédelmi ügyeit kapta meg, a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat kellett megoldania. Ekkor még a vállalat dolgozóit képezték ki a tűzoltási feladatok ellátására, de hamar rájöttek, hogy az üzemi személyzet nem tud tüzet oltani más feladatuk mellett, ha „éles” helyzet adódik. Ebből kifolyólag 1990-ben megalapították a Paksi Atomerőmű Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságát, amelynek az élére őt nevezték ki parancsnoknak. Az erőmű adta az épületet és a technikai felszerelést, a Belügyminisztérium biztosította a létszámot, a személyi juttatást és a védőfelszerelést. 1994-ben történt meg a „privatizáció”, és megalakult az Atomix Kft. Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazat, amelynek azóta is ő a vezetője.
Mint mondta, büszkeséggel tölti el, hogy lehetősége volt a nulláról felépíteni egy olyan tűzoltóságot, mint amilyet ma az Atomerőmű Tűzoltóság megtestesít. Büszke a kollégáira, akik mind megfelelnek a szakmai képzettségeknek és követelményeknek, és számos megmérettetésen bizonyították felkészültségüket itthon és külföldön egyaránt.
Számára nagyon fontos az emberek értéke, hiszen nélkülük a legjobb technikai háttérrel sem működne ez a szakma. Éppen ezért igyekszik minden lehetőséget megteremteni arra, hogy kollégái a legmagasabb színvonalon végezhessék munkájukat. Nagy hangsúlyt fektet a szakmai tudás és a fizikai állóképesség szinten tartására, fejlesztésére; fontosnak tartja, hogy tűzoltói fizikailag és szellemileg is hosszú ideig alkalmasak legyenek munkájuk végzésére. Elmondta, hogy a kor haladása mindig változásokat hozott az életükben, 3-4 évente mindig meg kellet újulniuk.

Most az új blokkok építésére kell felkészülni, a létszámot meg kell erősíteni. Szükséges a jelenlegi képzési rendszer megújítása. Egy teljesen új fejlesztésű e-learning képzési anyag készítése van folyamatban, amelyet már tavaly teszteltek. A meglévő állományból tovább kell képezni azokat a személyeket, akik alkalmasak lesznek a jövőben felvételre kerülő személyek betanítására. Nem utolsó sorban számos feladat adódik az új tűzoltólaktanya építésével kapcsolatban is, amelynek munkálatai az idei év végén kezdődnek.

L.I.
Atomerőmű
XXXVIII. évfolyam, 7. szám
2015. július

Gyermeknap

Minden év májusának utolsó vasárnapja a gyermekeké. Felhőtlen szórakozásuk és örömük biztosítását minden szülő, felnőtt és társadalmi szervezet a magáénak érzi.
Az atomerőmű tűzoltói is rendszeresen összefognak és programokkal készülnek annak érdekében, hogy a gyermekek jól érezzék magukat e jeles napon. Az idei évben Pakson, Németkéren, Dunaszentgyörgyön és Tolnán szórakoztatták a gyerekeket füstsátorral, kötélpályával, habzuhataggal és vetélkedőkkel.

Atomerőmű
XXXVIII. évfolyam, 6. szám
2015. június

Tizenkét éve nem mozdult a „vándor”

Ismét győztek az atomerőmű tűzoltói. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Tolna Megyei Tűzoltószövetség május 29-én rendezte meg a hivatásos és főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok megyei tűzoltóversenyét Szekszárdon. A győztesnek járó vándorserleg hosszú ideje nem vándorol: az elmúlt tizenkét évben minden alkalommal az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tűzoltói nyerték ezt a versenyt.
Az eseményt dr. Balázs Gábor tű. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató nyitotta meg. A tűzoltók fizikai felkészültsége alapeleme a hatékony tűzoltási és műszaki mentési tevékenységnek. A tűzoltóverseny egyik mérőpontja, hogy a beavatkozók valóban felkészültek és jól kezelik a technikai eszközöket.
Az első feladat a 4×100 méteres váltófutás volt, amelynek során a váltó első tagja egy kisházat küzdött le, majd az őt követő tűzoltó palánkmászással folytatta, a harmadik csapattag a gerendafutás után sugarat szerelt. A váltó utolsó tagja a tálcatűz eloltása után ért célba. A második feladat a kismotorfecskendő-szerelés volt. Végül a 100 méteres egyéni akadálypálya-futás várt a tűzoltókra, itt a versenyzőknek a palánk (2 m) átugrását követően egy gerendán kellett áthaladniuk, közben sugarat szereltek, mindezt futva, hiszen az idő volt a legnagyobb ellenfél.
A 4×100 méteres váltóban a dombóváriak szerepeltek a legjobban, a kismotorfecskendő-szerelésben pedig az atomerőmű tűzoltói győzedelmeskedtek. A 100 méteres egyéni akadálypályán a szekszárdi hivatásos tűzoltók nyertek. Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva csapatösszetettben ismét az atomerőmű létesítményi tűzoltói állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára. A győztes csapat immár zsinórban tizenkettedik alkalommal hódította el egymás után a vándorserleget, ami jól megszokott helyére került vissza a vitrinbe.

Összetett helyezések: 100 méteres egyéni akadálypálya:

1. Atomerőmű LÉT 1. Klézl Tamás (Szekszárd HTP)
2. Dombóvár HTP 2. Varga Dániel (Szekszárd HTP)
3. Szekszárd HTP 3. Szabó Tamás (Atomerőmű LÉT)
4. Paks HTP

A csapat tagjai: (állósor) Major István csapatvezető, Cseh János, Nagy Ferenc, Szabó Tamás, dr. Balázs Gábor tű. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató, Dénes Attila, Nagy Norbert, Tóbi József kiképzési ea., (guggolók) Wolf István, Ferencz Győző, Szénási Attila, Gyöngyösi Tamás, (fekvő) Papp Szilárd versenyző és felkészítő)

SI
Atomerőmű
XXXVIII. évfolyam, 6. szám
2015. június

Sugárvédelmi és dekontaminációs ismeretek mentősöknek

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. menedzsmentje 2006-ban úgy döntött, hogy roham/esetkocsi szintű mentőautót rendszeresít a Paksi Atomerőmű területére, az itt dolgozók életminőségének javítása érdekében. Ennek az egységnek a feladata az általános sürgősségi sérült- és betegellátáson túl, hogy a helyi sajátosságokat is vegye figyelembe a sürgősségi betegellátásban. Ehhez kapcsolódóan az Atomerőmű Tűzoltóság adott otthont május 18-án és 21-én egy képzésnek, amelynek témája a sugárvédelem és a dekontamináció volt.
Az Atomerőmű Mentőszolgálat engedélyese 2015. január 1-jétől az ATOMIX Kft., működtetője az Atomerőmű Tűzoltóság. Az Atomerőmű Mentőszolgálat tevékenységének hatékony ellátása érdekében kompetenciaszintű oktatási rendszert állított össze, ami tartalmazza a különleges feladatokra való felkészülést is.
A sugárvédelmi képzést az Országos Közegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézete (OKK OSSKI) tartotta. A képzés kiválasztásánál azért esett az OKK OSSKI-re a választás, mert nemzetközi és hazai tapasztalattal rendelkeznek, illetve a témával kapcsolatos kutatásokban is részt vesznek. Az oktatás olyan fontos témákat ölelt fel, mint:

• A sugárzás detektálása a környezetben és az emberi szervezetben. A sugárvédelem alapelvei és alapvető módszerei.
• Az ionizáló sugárzás hatása az emberi szervezetre, determinisztikus és sztochasztikus hatások.
• Helyi sugársérülés felismerése. Akut sugárbetegség (klinika kép tekintettel a hallgatóságra).
• A sugársérültek és a sugárszennyezett sérültek ellátási rendszere Magyarországon (Paks szempontjából kijelölt intézetek listája, elérhetősége, hatáskörük, feladataik). Triázs, monitoring és dózisbecslés radiológiai/ nukleáris vészhelyzet esetén.
• A nukleáris létesítményekben bekövetkező nukleáris vészhelyzetek, nagy tömegeket érintő balesetek egészségügyi, szervezési tanulságai.
• Külső és belső sugárszennyezés, a sugárszennyezés mérése. Az elnyelt dózis meghatározása fizikai és biológiai módszerekkel (elméleti ismertetés és gyakorlati bemutató).
• Dekontaminációs ismeretek: bőr, testnyílások és sebek dekontaminálása (elméleti és gyakorlati bemutató).

Az oktatás hatékonyságát növelte, hogy az elméleti ismereteket a gyakorlatban is elsajátíthatták a képzésben részt vevők. Az oktatási anyagot beépítették az Atomerőmű Mentőszolgálat oktatási rendszerébe, emelve az ellátás színvonalát.

SI
Atomerőmű
XXXVIII. évfolyam, 6. szám
2015. június

Szent Flórián-napi elismerések

A Tolna Megyei Tűzoltószövetség és a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Flórián-nap alkalmából május 2-án közösen rendezte meg a Szent Flórián-napi megyei, valamint a Zombai Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulásának 125. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget.

„Tűzoltó, Tűzoltó mitől vagy Te bátor?
Nem félsz a tűztől, nem rettegsz a lángtól
Magadat nem kímélve haladsz csak előre
Életed sem félted, csak dolgod végzed…”

A rendezvény szentmisével vette kezdetét a zombai római katolikus templomban, ennek keretében az egyesület csapatzászlóját Mayer Mihály püspök szentelte meg. A szentmisét követően a résztvevők ünnepélyesen felavatták, Mayer Mihály püspök pedig felszentelte a Zombai Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 125. évfordulójára állított kopjafát. Az ünnepség a művelődési házban a Himnusz közös éneklésével folytatódott. Az eseményen részt vett dr. Balázs Gábor tű. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató, Szűcs Sándor, Zomba polgármestere, Gergelics István, a Tolna Megyei Tűzoltószövetség elnöke, Csöglei István, a Tolna Megyei Tűzoltószövetség örökös tiszteletbeli elnöke és Pálfi Ferenc, a Zombai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke.
Az ünnepi beszédeket követően a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Tolna Megyei Tűzoltószövetség elismeréseket és jutalmakat adott át. Az Atomerőmű Tűzoltóság állományából az alábbi személyek részesültek elismerésben:

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság emléktárgyat adományozott:
– Bőhm Péternek, az Atomerőmű Tűzoltóság parancsnokának.

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság emléklapot adományozott:
– Farkas Józsefnek, az Atomerőmű Tűzoltóság szerparancsnokának,
– Kruller Attilának, az Atomerőmű Tűzoltóság szerparancsnokának,
– Wolf Istvánnak, az Atomerőmű Tűzoltóság szerparancsnokának.

A Tolna Megyei Tűzoltószövetség dísztárgyat adományozott:
– Lacza Jánosnak, az Atomerőmű Tűzoltóság gépkocsivezetőjének,
– Horváth Józsefnek, az Atomerőmű Tűzoltóság gépkocsivezetőjének,
– Bertalan Istvánnak, az Atomerőmű Tűzoltóság gépkocsivezetőjének.

A Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének (LTSZ) éves közgyűlését és az azt követő szakmai napot 2015. április 9–10-én tartották Velencén. A közgyűlés napirendi pontjai között szerepelt az LTSZ érdemérmek átadása. Az atomerőműves tűzoltók közül hárman kapták meg az LTSZ érdemérem bronz fokozatát, ők a tűzoltóság tagjaiként magas fokú hivatástudattal látták és látják el feladataikat, hozzájárulva az ATOMIX Kft. Tűzoltási és Műszaki Mentési Szakágazat eredményes munkájához. Az érdemérmeket a következő tűzoltók kapták:

– Bán Ferenc, az Atomerőmű Tűzoltóság szerparancsnoka,
– Mohai István, az Atomerőmű Tűzoltóság gépkocsivezetője,
– Váncsodi Tibor, az Atomerőmű Tűzoltóság gépkocsivezetője.

A VII. Országos Tűzoltóbörze és –találkozó alkalmával Tóbi József kiképzési előadónak Gróf Széchenyi Ödön-emlékplakettet adományozott a Magyar Tűzoltószövetség. Az elismerést Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok, a Magyar Tűzoltószövetség elnöke adta át 2015. május 2-án Pilisszentivánon.

Szent Flórián-napi elismerések – Farkas József, Lacza János, Kruller Attila, Szücs Gábor ATOMIX ügyvezető igazgató, Bőhm Péter, Horváth József, Wolf István és Bertalan István – Zomba
Farkas József, Lacza János, Kruller Attila, Szücs Gábor ATOMIX ügyvezető igazgató, Bőhm Péter, Horváth József, Wolf István és Bertalan István – Zomba

Tóbi József – Pilisszentiván

Schreiner István
Atomerőmű
XXXVIII. évfolyam, 6. szám
2015. június

Életfilozófia, testi-lelki egyensúly
Tűzoltóság és a wellness

Manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges életmód, a testmozgás, nő a konditermek népszerűsége, sokat hallani a fitnessről, és egyre inkább előtérbe kerül a wellness is. De mit is jelent a “wellness” kifejezés, és miért figyelt fel rá a paksi atomerőmű létesítményi tűzoltósága, hogy egy tanfolyam keretében közelebbről is megismerkedjen vele, és helyet adjon neki kiképzési tervében.
A “wellness” testi-lelki jólétet, az egészséges fizikum és a lelki kiegyensúlyozottság összhangját jelenti, melynek megvalósításához nagyon sokféle lehetőség kínálkozik. Mindenki számára elérhető, idős és fiatal egyaránt megtalálhatja benne a személyére szabott, kedvező módszereket. A wellness “szakterületei” igen sokrétűek, ide tartozik például a naturmedicina, a gasztronómia, a turizmus stb. A különbözőség mellett, ami mindegyik összeköti, hogy a test és a lélek összhangját erősítik, az embert a természet részének, komplex egységének tekintik.
– Miért van szükség a wellness ismeretére és elsajátítására a tűzoltók körében? – kérdezem Bőhm Péter parancsnok urat, a paksi Atomerőmű Tűzoltóság vezetőjét.
– Elsősorban a tűzoltóktól elvárt jó erőnlét miatt. Egy-egy riasztás alkalmával az embereknek rövid alatt kell elkészülni, gyorsan kell a helyszínre érni, cselekedni, a mentés alkalmával pedig sokszor igen erős fizikai próbatételnek vannak kitéve. Már régóta komolyan foglalkozunk az állomány jó egészségi állapotának megőrzésével, ezért építettük be képzési programjaikba a sportfoglalkozásokat. A wellnes azonban többet nyújt a sportedzéseknél, a fitness-edzéseknél. Tudni kell, hogy amíg a fitness intenzíven a testedzésre, a sportképességek fejlesztésére irányul, addig a wellnessben a sporttevékenységnek a prevenció (egészségmerőzés) vagy a rehabilitáció (betegség, sérülés utáni felépülés) a célja. Itt nem a teljesítmény a fontos, hanem a rendszeres fizikai aktivitás, melyet mindenki életkorától és fizikai állapotától függően végez. Az edzések során nem feltétlen cél a teljes kifáradás, hanem inkább a mindennapi stressz feloldása levezetése. Ez a sport elsősorban egészségmegőrző és nem teljesítmény-centrikus edzésekre épül. Magába foglal több mentális technikát tartalmazó módszert is, mint például a jógát, a tai-chit vagy a stretchinget.

– Mi volt az első lépés, amit a wellness terén megtettek?
– Egy tanfolyamot szerveztünk a múlt év őszén, melyet a Wellness Koncept Kft. tartott “Továbbképzés a wellness alapszolgáltatások bevezetéséhez” címmel. Eddig tűzoltóságon még nem tartottak ilyen előadást, ezért a tanfolyam anyaga a Magyar Wellness Társaság ajánlásai és minőségkövetelményei alapján működő színvonalas fitness termek munkatársai részére készült, de a Pakson rendezett háromnapos, intenzív kurzuson résztvevő 12 tűzoltó is nagy érdeklődéssel hallgatta az egészséges és kiegyensúlyozott életvitel alapelveiről szóló előadásokat.

– Milyen témakörökre épült a tanfolyam?
– A “Sport és wellness” témája érintette a wellness életfilozófiát, a különböző célcsoportokat és többek között a teremkialakítási jellemzőket is. A “Fizikai állapotfelmérés” különböző erőkifejtő, hajlékonysági és állóképességi teszteket tartalmazott. A “Testösszetétel-elemzés” lényeges eleme volt a BMI és a testzsírszázalék meghatározása. A “Kardio-edzés”-nél a bemelegítés utáni Conconi-teszt végrehajtása, valamint a kardio-edzésterv kapott nagy szerepet. A “Súlyzós edzés” az izomcsoportokat helyezte előtérbe, a “Nyújtás” (Stretching) pedig a hajlékonyságot. A “Táplálkozás” témakör a különböző alapfogalmak (alapanyagcsere, energiaszükséglet stb.) mellett a makro- és mikro-tápanyagaink legfontosabb jellemzőit, a helytelen étkezési szokásokat, a diétával kapcsolatos tévhiteket, az egészséges táplálkozás alapelveit, a kalóriaszámítást, a fogyás és a testsúlynövekedés tervezését tartalmazta. Az elméleti képzést követően a tanfolyam résztvevői elsajátították a gyakorlati ismeretek alkalmazását is, majd egy négyórás vizsga keretében számot adtak felkészültségükről. A vizsgán meg kellett felelniük a legfontosabb wellness alapismereteket tartalmazó tesztkérdéseknek, és konkrét esettanulmány alapján állapotfelmérő adatlapokat is ki kellett tölteniük. A gyakorlati vizsga kardio-tréningből, súlyzós edzési és stretching feladatokból állt.

– Milyen eredménnyel nyugtázták a tanfolyamot?
– A Wellness Koncept Kft. munkatársa, Dömötör Edit tanfolyamvezető véleménye és a vizsgaeredmények alapján a résztvevők egy része a sportszakemberek felkészültségét is elérte, magas tudásszinten teljesítették a feladatokat. Az elsajátított tananyag hatékonysága, megőrzése érdekében az Atomerőmű Tűzoltóság vezetősége évenként tudás-megújító és továbbképző kurzusokat tervez munkatársai számára.

Lovásziné Anna

Múlt és Jelen

Atomerőműves tűzoltók: gyorsaság, pontosság, szakszerűség

A paksi atomerőműben történt június 22-i tűzeset ismét ráirányította a helyi és az országos sajtó figyelmét az atomerőműves tűzoltók tevékenységére. Magas szintű szakszerűségükről, képzettségükről eddig sem voltak kétségeink, a 2 blokk közelében keletkezett tűzesetnél tanúsított gyors, pontos helytállásukkal ugyanakkor bebizonyították, hogy az eddig elsajátított elméleti és gyakorlati képzés nem volt hiábavaló; az éles bevetéseknél használni is képesek az elmúlt évek során elsajátított ismereteket.
Az atomerőműves tűzoltók által a helyi; az országos és nemzetközi versenyeken elért sikereikről a Paksi Hírnök hasábjain rendszeresen tájékoztatjuk olvasókat, s nem titkoljuk, hogy ezzel kettős célt szeretnénk elérni. Egyrészt felhívni a figyelmet arra, hogy Pakson létezik egy országos, sőt nemzetközi hírnévnek örvendő tűzoltóság, becsüljük meg őket méltóképpen. Másrészt pedig arra is szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy ne csak akkor foglalkozzunk az atomerőmű tűzoltóságával, ha olykor-olykor éles bevetésre kerül a sor, hanem “békeidőben” is számoljunk be sikereikről, esetleges kudarcaikról, a munkájukat kísérő mindennapi nehézségekről, megpróbáltatásokról.
Ha valaki úgy dönt, hogy megismerkedik az erőműves tűzoltóság eddigi munkásságával, már a kutatás kezdeti fázisában rá fog döbbeni, hogy a paksi atomerőmű története és az erőműves tűzoltóság múltja szorosan összefonódik.
Először 1966-ban röppent fel a hír, miszerint a magyar és a szovjet kormány egy nagyteljesítményű atomerőmű építésének a tervét fontolgatja. A kezdeti megbeszéléseket követően 1966. december 28-án került sor az egyezmény aláírására, az atomerőmű helyét pedig 1967. április 12-én jelölték ki. A két évvel később megkezdett hűtővíz-csatorna kiépítési munkálatokat (energiapolitikai megfontolásból) leállították. Az 1973-ban újrakezdett munkálatok során került sor az igazán nagy volumenű beruházásokra, s nem volt ritka, hogy a “csúcsra járatás” időszakában tizenkétezer ember is dolgozott az építkezésen. Az egyszerre több helyszínen zajló munkafolyamat ráébresztette a szakembereket arra, hogy a biztonsági, munkavédelmi előírásokra egyre jobban oda kell figyelni. Különösen igaz volt ez a tűzvédelmi szempontból fokozottan kiemelt területekre: nem volt ritka ugyanis, hogy egyszerre több mint ezer helyen hegesztettek, illetve számos helyen tároltak gyúlékony anyagokat. Adódott tehát a kérdés: egy esetleges tűzeset oltásánál megfelelően helyt tud-e majd állni a Pakson működő önkéntes tűzoltó egyesület, és a három fővel működő, hatósági feladatókat ellátó kirendeltség? Mivel a válasz nemleges volt, a beruházási program részeként egy laktanya építését irányozták elő, ezzel párhuzamosan pedig meghatározták a parancsnokság létszámát is. Megkezdődött tehát a személyi állomány képzése és szolgálatba állítása, ennek első látható eredményeként 1980 áprilisában – ideiglenes elhelyezéssel – egy kis csapat kezdhette meg működését. Munkájuk kezdeti szakaszában még csak ellenőrizték, felügyelték a munkaterületet, a szabálytalankodókat pedig figyelmeztetésben részesítették. A következő jelentős dátum 1981. július 21-e: elkészült a városi tűzoltólaktanya, amely ezt követően az egység bázisaként szolgált, majd 72 fős vállalati tűzoltóságot szerveztek. Időközben az 1. blokk fizikai indítása előtt kiderült: immár nélkülözhetetlenné vált a hivatalos tűzoltóság, amely egy esetleges riasztás esetén azonnal, késedelem nélkül kezdhetné meg a tűz oltását. Ebből a meggondolásból kiindulva tehát arra a következtetésre jutottak, hogy a tűzoltóknak az atomerőmű közvetlen közelében, de még inkább annak területén kell állomásozniuk. Miután 1981-ben az ország tűzoltói létszámát 300 fővel megemelték, a paksi parancsnokság 37 státuszt kapott, így lehetővé vált, hogy a városi tűzoltóságon ikresítve lássák el a szolgálatot, s az egyik szolgálati csoportot kihelyezzék az atomerőmű területére.
Az erőmű tűzoltóságának történetének újabb jelentős mérföldköve az 1990-es esztendő: ekkor jött létre a 38 fős üzemi tűzoltó parancsnokság (vezetője Bőhm Péter lett); amely 1992-től 64 fővel látja el az atomerőmű tűzvédelmét. A hivatásos tűzoltóságok kötelékéből 1994 júniusában alakultak át létesítményi tűzoltósággá tűz- és kárfelszámolás, valamint üzemzavar-elhárítás alprofillal. Hossza viták után olyan döntés született, miszerint a PA Rt. állományába tartozó parancsnok és helyettese vezetésével az Atomfix Kft. kebelére főállású tűzoltóságot szerveznek. Az elmúlt években az elsőséget nem csak a különféle versenyeken “bérelték ki” maguknak; hanem a világ tűzoltóságai közül elsőként szerezték meg az MSZ EN ISO 9002 szabvány szerinti minősítést. Egyéves működést követően; 2000. végén a minősítő szervezet felülvizsgálta a rendszert, amelynek eredményeként a tűzoltóság további egy évre jogosulttá vált a minőségügyi rendszer emblémájának viselésére.

Miklós Imre
Paksi Hírnök: 32. szám; 2001.08.09.

Évtizednyi múlt

[ Csőglei István: A Paksi Atomerőmű Tűzoltóság … ] Meghitt, szinte családias hangulatú ünnepségen emlékeztek meg szeptember 29-én a paksi atomerőmű létesítményeinek védelmére szervezett Atomix tűzoltóság fennállásának 10. évfordulójáról. A délutáni találkozóra eljöttek a hasonló szervezeti formában működő tűzoltóságok, a FER TV, illetve a Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft. vezetői, a térség önkormányzati tűzoltóságának parancsnokai, sőt – utalva a jubiláló tűzoltóság munkájának országos jelentőségére – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselője is. Az ünnepség középpontjában nem is annyira az évforduló megünneplése, mint inkább az elmúlt évtized története állt, amit az az évforduló alkalmára megjelent “A Paksi Atomerőmű Tűzoltóság kialakulásának története az ezredfordulóig” című, szép kivitelű könyv foglal össze. Az ünnepség vendégeit a kötet szerzője, Csőglei István nyugalmazott alezredes, a Tolna Megyei Tűzoltószövetség örökös tiszteletbeli elnöke, majd Juhász Sándor, az Atomix Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte. Végül Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központjának vezetője mutatta be az évfordulóra megjelent könyvet.

Florián Press: 2000 év 11. szám